Íves ugrópók (Evarcha arcuata)


Az íves ugrópók alacsony növényzettel rendelkező, főleg nedves élőhelyekben gyakori, de a száraz hegyvidéken is előfordul. A pókfaj nevében az „íves” valószínűleg az íves hasára utal, erről vagy a fejen található feltűnő mintájáról is felisismerhető.

Ágoston-major (2021)



Az Ágoston-major Pusztavacs külterületéna, a Pusztavacsi-erdőben áll, és az Ország közepe turistaút vezet el mellette. 

 A Pálinkaháznak is nevezett majorban régen iskola, cselédház, malom és szeszgyár is volt. A többi környékbeli majorhoz hasonlóan ezt is ló vontatta kisvasút kötötte össze a többi társával, és az örkényi vasútállomással. 

1944 után az erdészet vásárolta meg az itteni igátlantokat, és erdészházat és turistapihenőt alakított ki az akácos erdőben. Sajnos az utóbbinak ma már hírmondója sincs meg, csak az omladozó épületek és az elburjánzott kert, amelyet jó borsos áron adnának tovább.

Közönséges szénalepke (Coenonympha glycerion)


A közönséges szénalepke a száraz füves élőhelyeket kedveli. A szénalepke hátulsó szárnyának fonákján hat fehér gyűrűs szemfolt látható, erről könnyedén fel lehet ismerni.

Sakktáblalepke (Melanargia galathea)



Az egyik legkülönlegesebb lepkék a nevét onnan kapta, hogy mindkét szárnypár felső oldalán fehér alapon sakktáblaszerűen nagy, szögletes, fekete foltok vannak.
Napos erdős területeken, az alföldi akácerdőkben bogáncson, egyéb fészkes- és ernyősvirágzatúakon „piheneve” találkozhatunk leggyakrabban a lepkével.

Üvegpettyes álcsüngőlepke (Dysauxes ancilla)


Az üvegpettyes álcsüngőlepke hazánkban sík- és dombvidéken egyarán előfordul, kedveli az erdőket és fásszegélyeket is. A lepke a nevét a belső szegély felénél elhelyezkedő fehéred foltokról kapta, amelyek alapján könnyen beazonosítható is.

Sárgás fojtópók (Dysdera crocata)

A sárgás fojtópók hazánkban mindenütt előfordul, gyakran bemerészkedik a lakott területkere is.
A pók kedveli a meleg helyeket, rönkök, sziklák, téglák, virágcserepek alatt, és az avarban is megtalálható.
A rovar különlegessége, hogy általában gömbászkákkal táplálkozik.

Körtvélyes skanzen (2021)




A körtvélyesi tiszai gátőrházal szemben egy mini Halászati Skanzent alakították ki. 

A töltés túl oldalán pedig szürkemarhákat láthatunk ridegtartásban, amelyek jól szemléltetik, hogy milyen volt az élet anno ezen a vidéken.