Kis ökörszemlepke (Pyronia tithonus)

A kis ökörszemlepke magasan növő füves ligeterdőkben és erdőszéleken gyakori. A főleg a Dunántúlon előforduló lepkefaj hasonlít a nagy ökörszemlepkére, azonban jóval kisebb annál.

Fehéröves szemeslepke (Brintesia circe)

A fehéröves szemeslepke az egyik legnagyobb szemeslepkénk, amely főként hegy- és dombvidékek gyakori faja. A fehéröves szemeslepke kedveli az erdős területeket, és azok közötti gyepeket. Az állat szárnyai feketék, rajta minkét szárnyon végigfutó fehér sáv.

Közönséges szénalepke (Coenonympha glycerion)

A közönséges szénalepke a száraz füves élőhelyeket kedveli. A szénalepke hátulsó szárnyának fonákján hat fehér gyűrűs szemfolt látható, erről könnyedén fel lehet ismerni.

Nagy ökörszemlepke (Maniola jurtina)

A nagy ökörszemlepke hazánkban mindenütt előfordul, gyakori nappali lepke. A nyíltabb erdőterületen, tisztásokon és erdős-sztyepeken fordul elő, de bolygatott és kultúrterületeken is megtalálható a lepkefaj.

A lepke az álcázás nagymestere, ugyanis ha az elülső narancssárgás, nagy szemfoltos szárnyát összezárja, akkor csak a levélre emlékeztető szárnyfonákja látható.

Homoki szemeslepke (Hipparchia statilinus)

A homoki szemeslepke hazánkban a homokvidéket kedveli, legnagyobb állománya a Kiskunságban található.

A védett lepke fajunk július végétől októberig elejéig repül.

Kis szénalepke (Coenonympha pamphilus)

A kis szénalepke az egyik leggyakoribb szénalepke fajunk, amely az egész országban gyakori.

Az állattal száraz, nyílt füves terülteken és erdőszéleken találkozhatunk.

Nagyfoltú szemeslepke (Lasiommata maera)

A nagyfoltú szemeslepke napfényes erdők, tisztások és erdőszélek lakója, de szinte bárhol máshol is előfordulhat. A rovart könnyű összekeverni az erdei szemeslepkével vagy a szerecsenlepkével, de az elsőnél jóval sötétebb, a szárnyon levő szemek száma pedig kevesebb, mint másik lepkefajnál.

Barna szemeslepke (Hipparchia semele)

A barna szemeslepke ott érzi jól magát, ahol élőhelyei háborítatlanok, a Bakonyban és a Balaton-felvidéken, gyakori, néha tömeges is. A lepkefaj főleg a nyílt füves pusztákat és a szárazabb élőhelyeket kedveli. 

Erdei szemeslepke (Pararge aegeria)

Az erdei szemeslepke a tarka lepkefélék családjába tartozó, nappali életmódú, sötétbarna alapszínű lepkefaj.
A faj hazánkban erdős élőhelyeken, tisztásokon széles körben elterjedt,

Közönséges ökörszemlepke (Aphantopus hyperantus)

A közönséges ökörszemlepke hazánkba gyakori faj, az Alföldön, a domb- és hegyvidékeken egyaránt előfordul.

A szárnyfonákon található jellegzetes, sárga gyűrűs szemfoltról könnyen felismerhető a lepkefaj.

Vörös szemeslepke (Pararge megera)

A vörös szemeslepke mindenütt előfordul, főként réteken, nyílt területeken, ahol az erősen napsütötte helyeken lehet látni. A többi szemeslepkétől a vörös alapszíne különbözteti meg.

Szürkeöves szemeslepke (Hipparchia fagi)

A Szürkeöves szemeslepke főleg erdőkkel váltakozó félszáraz gyepekben, erdőtisztásokon gyakori, mivel hernyóik füveken táplálkoznak. A lepkék szívesen pihennek, különösen kánikula idején, a meleg déli órákban árnyas fák törzsein. Az állat hátulsó szárnyának fonákján a sárgásfehér szalag belső határát erősen zegzugos fekete vonal alkotja.

Fekete szemeslepke (Minois dryas)

A fekete szemeslepke hazánkban a nyíltabb erdőket és a füves lejtőket kedveli, ahol kora tavasztól ősz elejéig repül. A hím lepkék kisebbek és sötétebbek, mint a nőstények, sőt a szemfoltjaik is apróbbak.

Nappali pávaszem (Inachis io L.)

A nappali pávaszem elterjedési területe igen nagy, szinte egész Európa előfordul. Tavasztól őszig nagyon gyakori, áttelelő faj.

A lepke jellegzetes színe miatt más fajokkal összetéveszthetetlen, csaknem egész évben látni parkokban, kertekben, erdőszéleken és más nyíltabb területeken.