Macska-lik víznyelőbarlang (2021)

A Kab-hegy északi oldalában található Macska-lik víznyelőbarlang a Bakony leglátványosabb víznyelője, amely felett hóolvadáskor, vagy csapadékos időben látványos vízesés jön létre.

A barlang bejárata egyesek szerint egy ásító macska szájához hasonlít, ezért kapta a Macska-lik nevet. A 38 méter hosszú, és 12 méter mély víznyelő a középső eocén mészkőben képződött, napjainkban pedig a felszínen összegyűlő hóolvadék vizeket, és az esőzések eredményeként kialakuló itteni patak vizét vezeti le.

Szürke avarszöcske (Pholidoptera griseoaptera)

A szürke avarszöcske erdőszélen, tisztásokon, félszáraz gyepekben él. Az avarszöcske viszonylag kis teremtű, de robosztus, alapszíne szürkés- vagy sárgásbarna, a hasa sárgászöld.

M1-es víznyelőbarlang (2021)

A bakonyi M1-es víznyelőbarlang az Öreg-köves barlang szomszédságában, a Kék tanösvényjelzésen található.

Az 50 méter hosszú és 15 méter mély víznyelő a Kab-hegy bazalttakarója alatti mészkőben alakultak ki. Az M1-es környékbeli víznyelőkhöz hasonlóan középső eocén nummuliteszes mészkőben képződtek.

A barlang a Bazaltkarszt-tanösvény egyik, táblával rendelkező állomása.

Tanösvénytúrák: Bazaltkarszt-tanösvény (2021)

A Magas-Bakony TK. tanösvényei közül kiemelkedik a rendkívül érdekes természeti látványosságokban bővelkedő „Bazaltkarszt-tanösvény".

A dunántúli bazaltvulkanizmus legkevésbé ismert helyszínét bemutató sétaút a Kab-hegy nyugati végén található Bújó-liktól indul és a Macska-liknál ér végett. A víznyelők sorát bejáró útvonal egy 400–450 magasságú fennsíkon halad keresztül, amely mentén bazalt és a mészkő formációkat egyaránt láthatunk.

A tanösvény adatai:

Táv: 6 km

Állomások: nincs

Üzemeltető: BFNP

Füzet: nincs

Túra: Németbányai erdőkerülő (2021)

 „Engem az erdő véd s szeret,

utaimon erdők kisértek:

bükkök, gyertyánok, égerek,

tölgyek. Fenyők is. Égig értek.

Most is, hogy visszagondolok

hajdani erdeim sorára,

a hegy felől gyönyörüen

zúg bükkös erdőnk orgonája.

S ha majd mélyebbre költözöm,

érzéstelen rommá omoltan,

egy hang közelről súgja még:

Én is az erdő fája voltam.”

(Áprily Lajos)

Nagy és a kicsi

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Németbánya (P+) – Pisztrángos-tó – Róth Gyula tanösvény – Szénpajtai-pihenő – Malasics ház – Csehbánya, templom – Köves-tető (P) – Fekete-séd (sátortábor) – Tiszta-forrás – Pápaváralja – Pénz-lik (K) – Németbánya

Táv és szintemelkedés:

22 km/ 420 m

---

Vöröskeresztes út

Hajszabarnai pénz-lik (2021)

A Hajszabarna oldalában található Pénz-lik egy cseppkőképződményekben és denevérfajokban gazdag barlang.

A bakonyi dolomit hasadékában egy 120 méter hosszú üreg alakult ki, amelyet a víz a „munkája” során nagyobbított meg. A cseppkőképződményekben gazdag barlang fokozottan védett, felszerelés és vezető nélkül nem látogatható.

Mint általában az összes Bakonybeli barlanghoz, ehhez is kapcsolódik legenda.

A néphiedelem szerint a neves betyár, Savanyó Jóska itt bujkált üldözői elől.

Pápavár (2021)

A Pápavár egy 531 méter magas hegycsúcs, ahová a tatárjárás idején Pápa és a környező települések lakossága menekült. A magaslatra turistaút nem vezet, és napjainkban sajnos már a sáncok sem láthatóak.

Kockáslepke (Hamearis lucina)

A kockáslepke főként a mérsékelten napsütötte erdei utakon, tisztásokon és erdőszegélyeken fordul elő.

A lepke szárnyának alapszíne sötétbarna, a rajta lévő egyedi rajzolat pedig sárgásbarna.

Tiszta-víz-forrás (2021)

A Tiszta-víz-forrás Bakony erdőinek mélyén található, Bakonybél és Csehbánya között.

A Fekete-séd egyik tápláló forrása fokozottan védett természetvédelmi területen fakad. A Bakony legnagyobb forrásaként nyilvántartott vízkilepés viszont foglalással nem rendelkezik. A földből elő zubogó víz viszont egy méretes forrásmedencével rendelkezik és mellette egy pihenőhely is található.

Fekete-séd (2021)

A Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzetben található a Fekete-séd Pápavártól délre ered, és Bakonybélnél a Gerencébe ömlik. A patakot több bakonyi forrás vize táplálja, és számos ritka növény található a medrében.

Túra: Odavskő környékén (2020)

 „A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni,
akarsz-e mindig, mindig játszani,
akarsz-e együtt a sötétbe menni,
gyerekszívvel fontosnak látszani,
nagykomolyan az asztalfőre ülni,
borból-vízből mértékkel tölteni,
gyöngyöt dobálni, semminek örülni,
sóhajtva rossz ruhákat ölteni?
Akarsz-e játszani mindent, mi élet,
havas telet és hosszu-hosszu őszt,
lehet-e némán teát inni véled,
rubin-teát és sárga páragőzt?”

(Kosztolányi Dezső)

Kis lányok a nagy erdőben

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Bakonybél(K+) - Gerence-patak - Gerencepuszta - Gyilkos-tó - Odvaskő étterem (Z+) - Odavas-kő barlang - Éles-hegy - Lipák út - Száraz-Gerence (K) - Bakonybél

Táv és szintemelkedés:

15,6 km/ 579 m

---

Zöld süveg

Citromlepke (Gonepteryx rhamni)

A citromlepke elsősorban napfényes erdők lakója, de réteken és kertekben is találkozhatunk vele. A lepkét citromsárga színű szárnya miatt gyakran összetévesztik a káposztalepkével.

A legkorábban ébredő, áttelelő lepkén győzött a 2013-ban az "év rovara" kategóriában. 

Ezüstös gyöngyházlepke (Argynnis adippe)

Az ezüstös gyöngyházlepke hazánk erdős területeinek lakója, a hegy- és dombvidékeken gyakori fajnak számít. A lepkét a hátulsó szárnyának fonákja lévő gyöngysorra emlékeztető ezüstös pettyeiről lehet felismerni.

Odvaskő-barlang (2020)

A Bakony egyik legismertebb barlangja az Odvaskői-barlang, amely legkönnyebben a gerencevölgyi autóspihenőből közelíthető meg.

 Odvaskő neve már a bakonybéli bencés monostor alapítólevelének hiteles másolataiban is szerepelt 1037-ben. Valószínűleg az apátsági birtok egyik határa lehetett ez a terület. A dolomitban kialakult barlang belső ürege körülbelül 20 m hosszú, és a régészeti kutatások bebizonyították, hogy a barlangot az emberek lakták egykoron. De volt áldozó hely és betyárbúvóhely is Odvas-kő.

Barna szemeslepke (Hipparchia semele)

A barna szemeslepke ott érzi jól magát, ahol élőhelyei háborítatlanok, a Bakonyban és a Balaton-felvidéken, gyakori, néha tömeges is. A lepkefaj főleg a nyílt füves pusztákat és a szárazabb élőhelyeket kedveli. 

Odvaskő panzió és turistaház (2020)

Csodás környezetében a magas Bakony legfelkapottabb részén helyezkedik el a Bakonybélhez tartozó Odvaskő Panzió és Étterem.

Az igazi családias hangulatú szálláshely Zirc és Pápa közötti útvonalon található, és nagy parkoló tartozik hozzá, amely a kirándulók kényelmét is szolgálja. A létesítményt legutóbb 2017-ben korszerűsítették, így napjainkban is modern, de mégis ízig-vérig erdei szálláshelyként funkcionál.

A panzió éttermében magyaros és hagyományos ínycsiklandó ételekkel várják kedves vendégeiket. A hotellel szemben álló turistaház is, a komplexum része.

Havasi cincér (Rosalia alpina)

A havasi cincér az egyik legismertebb cincérek családjából, az apró kb. 1,5-3,8 cm hosszúságú egyed Európa egyik legszebb bogara. A védett bogárfaj hazánkban középhegységek bükkerdeiben él, az öreg bükkösök igen csak kedveli. A havasi cincér látványos, jól felismerhető állat, ezért igen alkalmas „zászlóshajófajnak”, ezért is kapta meg az "év rovara" titulust 2019-ben.

Vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus)

A huszonnégy magyar népies névvel rendelkező vörösszárnyú keszeg egyike a legszívósabb halfajunak. Az állat a vízinövényekkel benőtt, iszapos fenekű, csendes vizeket kedveli. Magyarországon az álló- és lassú folyású vizekben, csatornákban, holtágakban találkozhatunk vele. A színpompás, feltűnő jelenséget előszeretettel tartják akváriumban is.

Hubertlaki-tó (2020)

Hubertlaki-tó, avagy a bakonyi Gyilkos-tó a Magas-Bakony rengetegében bújik meg, amely egyszerre vad, romantikus és sejtelmes hangulatot áraszt. Bár az utóbbi időben többen megfordulnak a tó körül, reméljük nem fog az erdélyi Gyilkos-tóhoz hasonló „vurstlis”látványossággá válni.

A tó közelében, Hubertlakon állt egykoron az erdőbirtokos Eszterházy-gróf emeletes vadászkastélya, amely a 1967-ben a lángok martalékává lett. A kastély már nem épült fel, de helyén ma vadászház áll. Viszont megmaradt az uradalom felduzzasztott tava, a Hubertlaki-tó. Az eredetileg vaditatónak készült állóvíz tükrét meg-megtörik a tóból kiálló halott fák csonkjai. A tavat egyébként a Hamuházi-séd forrásai által táplálja, így a tó egy mesterséges gáttal elzárt völgyben ragadt.

A Hubertlaki-tó völgyzáró gátjának mindkét oldalán padok, asztalok várják az ide érkező megfáradt vándorokat.

Tanösvény túrák: Hubertlaki tanösvény (2020)

Az ugodi Huszárokelőpusztáról induló Hubertlaki tanösvényen sétálva sok információt és érdekességet megtudhatunk a környék élővilágáról, az erdészek munkájáról, az erdőgazdálkodásról, valamint természetes és épített környezetről. A tanösvény végállomása a Hubertlaki-tó, népies nevén a bakonyi Gyilkos-tó.

A tanösvény adatai

Táv: 8 km

Állomások: 15
Üzemeltető: Bakonyi Kisbetyár Erdészeti Erdei Iskola

Füzet: nincs