Pincék és présházak (2015)

A falu több részén is találhatóak pincék, amelyek még a nagy filoxéra járvány előtt készültek, ugyan is ezen a területen egykoron jelentős volt a szőlőművelés és bortermelés.

A templom alatti hegyoldalban szépen felújított présházak és pincék láthatóak, ezek a parányi kis lakok jól hangsúlyozzák a népi építészet legendás szépségét.

A település külterületén található a Várhegy, amely nem csak az oldalába vájt pincék és présházak miatt híres. Hanem ezen hegyen az Árpád-korban egy földsánccal erődített vár állott.

Jelenc-hegy (2015)

Hont községtől délnyugati irányban a Dobó-hegy és Jelenc-hegy lábainál egy bronzkori földvár maradványai találhatóak. A sáncok magassága 1-1,5 m, és egy-egy kapunyílás is található rajtuk.

A Hontról induló zöld sávjelzés halad át a Jelenc-háti maradványokon, majd a csúcs után a kék jelzéssel balra térve a Hármashatár csúcsa közelében ismét keresztezi a védőművet. Az igazoló kód a jelzett utak és a sáncok metszéspontján látható.

Drégely vára (2015)

A Börzsöny északi vonulatán található Drégely vára, amely a magyar történelem egyik leghősiesebb várostromának helyszíne. Ugyanis a török sereget négy teljes napig tartóztatta fel Szondy György várkapitány és maroknyi katonái. A szép kilátást nyújtó hegycsúcson álló nagy múltú romok napjainkban csak gyalogosan érhetőek el.

Drégely várát a Hunt nembeli Demeter építette a pusztuló honti vár helyett, a soron következő ura pedig Palóczy György esztergomi érsek volt. Szondi Györgyöt a mohácsi vész után nevezték ki vár kapitánynak, aki 1552. július 6-án többszörös túlerő miatt elesett a budai Alival szemben. A romos erdőd ettől naptól kezdve elvesztette jelentőségét, és a törökök lejjebb, a község temploma körül erős palánkvárat építettek 1575-ben.

Drégely sziklavára azonban az évszázadok során újjáéledt, természeti szépsége és történelmi nevezetessége miatt közkedvelt kirándulóhelyé vált. A romok a nemzeti örökség részei, történelmi és nemzeti emlékhely is egyben. Pár éve folyik a vár felújítása, 2004-ben pedig itt helyezték el Melocco Miklós hatalmas kőtömbbe vésett alkotását, amely a drégelyi csatát idézi.

Minden év júliusában a helyiek felélesztik a Szondi hagyományokat, ilyenkor középkori párviadalok, korabeli kézművesség, íjászat, bajvívás, élő történelemóra, kapitányválasztás, gólyalábasok bemutatója kerül a terítékre a Sáferkúti tisztáson.

Magosfa (2015)

Magosfa vagy más néven Tátralátró a Börzsöny második legmagasabb hegycsúcsa, a 916 méteres magasságával Magyarország 27. legnagyobb hegye is. A csúcs a második nevét onnan kapta, hogy lombhullás után, szép tiszta időben a tetejéról látni lehet a Tátra vonulatait. 

A magaslat más miaat híres, ugyanis hazánk legmagasabban fekvő őskori földvára állt itt a vaskorban. A környékén talált edénytöredékek pedig késő bronzkori lakottságra utalnak.

A neves hegyre a zöld jelzésen lehet feljutni Kemence vagy a Csóványos felől.

Damásd vára (2015)

Ipolydamásd község északi falutáblájánál található Damásd vára, a márianosztrai Zuvár nagyobb testvére.

1361-ben említik először várat, mivel igen nehezen védhető volt, ezért királyi vadászkastélynak, és az Ipoly menti út ellenőrzésére használták. A vár sorsa a 14. század elején pecsételődött meg, ugyanis ekkor szállta meg a török. 

A többszöri ostrom, és gazdacsere után az ellenség a várkapitány távollétében felgyújtotta az erődöt.

Napjainkban már csak néhány falmaradvány emlékeztet vár mivoltára, 2014-ben a romokat kitakarították, és ismertető táblákat, piknikpadot helyeztek el a környékén.

Zuvár (Ódamásd vára) (2015)

forrás: forum.index.hu

Ódamásd vára, vagy ismertebb nevén Zuvár, Márianosztra külterület egy 318 méter magas hegycsúcson áll, fákkal eltakart környezetben.

A vár keletkezésének idejét, és építőjének nevét nem ismerjük. Feltehetően egy királyi vár volt a középkorban, és valószínűleg a török hódoltság kezdetén pusztulhatott el. A rövid életű vár maradványait a közeli pálos kolostor építéséhez használtak fel.

A Szobról Márianosztrára vezető út mellett található Mária-kút mellől a kék jelzést követve lehet a vár lábához jutni. Szerencsére a közelmúltban a BTHE kialakított egy új, kék rom jelzésű utat, ugyanis az objektum része a Várak a Börzsönyben mozgalomnak.