A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kunszentmárton. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kunszentmárton. Összes bejegyzés megjelenítése

Toursi Szent Márton római katolikus templom (2022)



Kunszentmárton híres temploma művészi díszítésével, berendezésével és 62 méter magas kecses tornyával kiemelkedik az alföldi barokk templomok közül.

Kunszentmárton első kápolnáját a IV. Béla király által a Tiszántúlra betelepített kunok emelték. Erről az épületről nem sok információ maradt fenn, ellenben a 1722 körül emelt templomról már tudjuk, hogy Szent Márton tiszteletére szentelték fel. A kis templom azonban nem tudta kielégíteni az egyre növekvő lélekszámú település igényeit, így 1781 és 1784 között egy új istenház építése kezdődött meg. De ez az épület még sokáig torony nélkül maradt, ugyanis ezt az épületrészt csak 1763-ban toldották a hajóhoz. A templom a következő 30 évben gyors romlásnak indult, ezért Jung József tervei alapján új templomot építettek a régi köré. Az építkezés érdekesség, hogy a munkálatok végeztével a régi templomot egyszerűen kihordták az újból. Az új barokk templomot 1784. november 11-én, a Szent Márton-búcsúkor szentelték fel. 2016 óta pedig egy Szent Márton-ereklyét is őriznek az épületben.

A templom belsejében látható szentély főoltár építményét és a két mellékoltárt Rabl Károly készítette el. A Szent Mártont ábrázoló főoltárképet az egri Czirkler János festette 1788-ban. Az oltár melletti 2,5 méter magas Szent Péter és Szent Pál szobrok 1892-ben készültek. Az épület állagának megerősítésére és megnagyobbítására Aigner Sándor tervekei alapján 1909-10 között a templom kibővítették két mellékhajóval. Itt kaptak helyet a Szent István, a Szent Kereszt, a Jézus Szíve, a Mária, az Assisi Szent Ferenc és Páduai Szent Antal mellékoltárok.





Fájdalmas Szűzanya (2022)

A kunszentmártoni templom és a plébánia között áll egy Fájdalmas szűzanya-szobor, amelyet Kopó József és Tóth Erzsébet állítatott 1856-ban. De a halott Jézust ölében tartó Fájdalmas Mária szobrát leányuk, Kopó Rozális újra faragtatta 1896-ban. A ma látható alkotást Martinelli Antal budapesti szobrászművész készített el.

Szentháromság-szobor (2022)

A Szent Márton-templom előtti téren áll az a Szentháromság-szobor, amelyet 1831-ben Kováts Mihály özvegye Herzeg Apolonia állíttatott. A korinthoszi díszoszlop tetején eredetileg a térdelő Mária, az Atya és a Fiú, valamint a fénysugárban fölöttük lebegő Szentlélek galambja volt látható. Napjainkban azonban a szobor lepusztult, egyelőre nincs megegyezés a felújításáról.

Nepomuki Szent János (2022)

A kunszentmártoni katolikus templom szomszédságában, a Köztársaság téren áll egy Nepomuki Szent János szobor, amelyet 1762-ben szenteltek fel. A Szent körös-parti barokk szobrát Begyecs Ádám és fia, Jószef állíttatta. Az ismeretlen kőfaragó Nepomuki Szent Jánost két angyallal ábrázolta.

Körös-parti sétány (2022)

Kunszentmárton legromantikusabb sétánya a Körös partján húzódik, amelyet 1898-ban építettet meg a helyi önkormányzat.

A víz fölé emelkedő, téglával kirakott sétaútat járva a Körösök egyik legszebb panorámája tárul elénk, sőt a magaspartról a kétpilléres, vasszerkezetes, ívelt gerendás régi híd is megcsodálható. A sétány fölé emelkedő templomtornyok pedig csak emelik a folyó egyébként is pazar látványát.