A Fülöpházi buckavidék Közép-Európa egyik legérdekesebb homokvidéke, amelyet a „Magyar Szahara” névvel is szokták illetni. A löszkúpokkal tarkított terület egy része megőrizte a kétszáz évvel ezelőtti állapotát, és az itteni buckákból kettő még a mai napig is vándorol. A futóhomokon kialakult homokfodrokat látva pedig tényleg az az érzése az embernek, mintha egy sivatagban járna.
A táj homokkupacai az Ős-Duna hordalékából a szél halmozta fel, így alakítva ki a buckák jellegzetes északnyugat-délkelet irányú vonulatát. A legeltető állattartás megszűnésével a hátság felszínét nyílt homoki gyepek fedték el. Napjainkra azonban a fás szárú növények is megjelentek a területen, és egyre nagyobb számban vannak jelen. Ilyen például az egybibés galagonya, a sóskaborbolya és a közönséges boróka. De mindeközben az itteni egybefüggő növénytakaró olyan védett virág fajokból is áll, mint a homoki árvalányhaj vagy a kéken tündöklő báránypirosító. Ezért a Fülöpháza melletti, szinte érintetlen állapotban levő homokbuckák a Kiskunsági nemzeti park egyik legfontosabb és legjobban védendő területe. Csak is rajtunk, embereken múlik, hogyan őrizzük meg unokáink számára eme féltve őrzött kincset.
