Józsai Szent György templomrom (2019)

A Tócó-patak és a Szil-völgy által határolt területen, a Klastrom-parton állt a józsai templom, amely valószínűleg a 12-13. század fordulóján épült. Az egy hajóból és szentélyből álló, támfalakkal megerősített épület mellet honfoglalás kori temető is húzódott. 1458-ban és 1461-ben a templom bejárata előtti téren még országos vásárt is tartottak, ahol külföldi kereskedők is megjelentek. A virágzó Szentgyörgy mezőváros az 1594. évi krími tatár támadás után hanyatlásnak indult, a település elnéptelenedett, a templom rommá vált.

Az 1970-es években területrendezés során templom maradványait a vizenyős terület feltöltésére használták fel. A megmaradt falak maradványait a Déri Múzeum munkatársai feltárták, majd 1982-ben a rekonstruálták. Napjainkban sajnos a terület fákkal benőtt, kívülről semmi nem látszik a romokból és az sem segít a történelmi emlék megőrzésében, hogy jelenleg lakópark épül a szomszédságban.

Rózsás Csárda (2019)

A Debrecen külvárosának számító Józsa szívében, a 35. főút mentén áll a nagy múltú Rózsás csárda. A helytörténeti adatok szerint az 1700-as években már állt az épület a szentgyörgypusztai Szil-völgyben. Az 1783-as katonai térképen már a Rózsás csárdaként feltüntették, a terület birtokosa pedig ekkor Némethi Andrásné Erős Kata volt. Az 1980-as évek végére a nívós épület igen csak leromlottá vált, az idő vasfoga és a csárdapusztító történelmi korszakok sem kímélték.

A példás megújulást és az eredeti értékek megőrzésének jó példáját láthatjuk Józsán (Debrecen), hiszen a közel 300 éves Rózsás csárda ma is vendéglátó létesítményként üzemel.

Szent György római katolikus templom (2019)

Józsa középkori templomának védőszentjéről Szent Györgyről nevezték el a 2015-ben épült templomot. Az erőteljes megjelenésű épület Győrffy Zoltán munkája, a felhasznált rusztikus tégla pedig Szent Antal földjéről, Padovából érkezett. Az időtlenséget sugárzó épületet geotermikus padlófűtés rendszerrel látták el, melyet fúrt kutak vize táplál.

Zeleméri templomrom és bronzkori földvár (2019)

A Zelemér nevet viselő vasútállomással szemben, egy kunhalmon áll az egykori templom maradványai. Az épület keletkezését Szent István király rendeletéhez kapcsolják, amelyben az állt, hogy minden „tíz falu” építsen egy templomot. Tehát ennek következtében épülhetett meg Zelemér első, román kori temploma. Azonban a tatárjárás során a település elnéptelenedett, az istenház pedig romba dőlt. A ma is látható templom építése 1310 körül kezdődött, egy késő gótikus, egyhajós, fél nyolcszög alakú támpilléres került ekkor a halomra. Feltételezések szerint a szentély a korábbi a templomból maradhatott meg, ezt régészeti feltárásokkal bizonyították is.

Az 1564-ben János Zsigmond megsegítésére érkező török hadak egyik vezére Hasszán, a temesvári basa bosszúból a védtelenül hagyott Zelemért kifosztotta és felgyújtotta. Az ezt követő évszázadokban a templom követ lassan elhordták.  A valamikor körülbelül harminc méter magas templomtorony mára már csak tizennyolc méternyi csonkja és az északi falnak egy kis darabja maradt meg, amely 1907 óta műemlék. 1938-41 között a Déri Múzeum igazgatójának a felügyeletéve a romokat feltárták és konzerválták. De ezt követően 2000-es évekre a falat több helyen megbontották, a műemlék jelentőségét jelző tájékoztatótáblák pedig eltűntek. A 2014-es felújítás után a műemléket faoszlopokból álló kerítéssel vették körbe, a területet parkosították, pihenőhelyek és főzőhelyek kerültek kialakításra.

Zelemérrel kapcsolatban több legenda is akad, az egyik talán a leghíresebb a szép Marica története. A források szerint itt élt Brankovics György szerb fejedelem, aki eljegyezett egy rácz leányt, Marcziát. De egy idősödő rácz vezér Daniló is szemet vetet a menyecskére, aki egy őszi este szerelmet vallott a vár bástyáján énekelő leánynak. Maricza visszautasította a közeledést, erre a vezér dulakodni kezdett vele. Maricza, hogy tisztességét megőrizze, inkább a halált választotta, és magával rántotta a vágytól megvadult vezért a várárokba.

Túra: Átkelés a Homoktengeren (2019)

„Pirkad a lomb, nyaram elmúlt,
Elmúlt epedve nyaram,
A hold bőség-szarujában
Szeptember aranya van.

Ez a nyár volt a legszebb,
Mert legszomorúbb nekem.
Elmúlt. Most eldalolom majd
Szeptember éjjeleken.

Mert ez az én sorsom, üdvöm,
Tűnőben szép a nyaram,
Mikor a holdon, a szőkén,
Szeptember aranya van.”

(Juhász Gyula)

Színpompás természet

---

AK-11/2.

A Nyírség egy kicsit megnehezítette a végjátékunkat, és itt most nem a "homoktengeren"' való átkelésre gondolok, és nem is a lezárásokra és az elkerítésekre, hanem gyérül és rossz helyekre kirakott jelzésekkel gyűlt meg bajunk. A Hoportyó megmászása után már csak a zászló hiányzott a kezünkből, hogy kitűzzük a csúcsra, és ezzel meg koronázzuk a háromévnyi erőfeszítéseinket. Felemelő érzés volt Istvántanyán az utolsó pecsétet beütni.

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

  Megyehatár (K) - Nyírlugos - Hoportyó - Istvántanya - Nyírbogát, vm.

Táv és szintemelkedés:

25 km/ 83 m

---

Az utolsó kilométer

Atalanta-lepke (Vanessa atalanta)

A kifejlett lepkét könnyen fellehet ismerni a a bársonyfekete háromszögletű szárnyai közül a fehér csúcsú mellsőkön húzódó biborvörös harántsávról. Az állat hazánkban szinte mindenütt előfordul, különösen kerteket, érdes kérgű fák törzsét kedveli.

Hoportyó (2019)

A Hoportyó (vagy Koportyok) az Alföld legmagasabb pontja a maga 183 méterével, és a Nyírségben, Nyírbogát közelében található.

A parabolabucka felszínének kialakulása a pliocén kor második felére tehető, amikor is az élő és elhagyott medrek közötti, száraz felszíneket az újpleisztocén szelei megtámadták és futóhomokot fújtak ki belőlük. kb. 4800 évvel ezelőtt még a Nyírség tölgyerdős sztyeppe volt, de a 19. századra a futóhomokot gyümölcsösökkel és akácerdőkel kötötték meg, így megszilárdultak a buckák.

A háromszögelési alapponttal is rendelkező Hoportyó legkönnyebben a kék háromszög turistajelzésen közelíthető meg, mely az Alföldi Kéktúrából ágazik ki.