A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Templom-halom. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Templom-halom. Összes bejegyzés megjelenítése

Történelmi Emlékpark (2024)





Kaszaper és Végegyháza között található a Kaszaperi Történelmi Emlékpark, amelyet 2015-ben azért hoztak létre, hogy a Templom-halmon álló középkori templom maradványait bemutassák az ide érkezőknek

Az itteni pusztában a környező tájból észrevehetően kiemelkedő Templom-halom környékén terült el a középkori Pereg városa. A terület először a Kasza, majd a Hunyadi és végül a Kállay család birtoka volt. 

A lakóházakkal körülvett domb középen állt a település temploma, amely a 11. században, Szent László király uralkodása előtt épült, és a tatárjáráskor pusztulhatott el. A 15. században a templom újjá építették, a falait támpillérekkel erősítették meg.

Az épület maradványait Bálint Alajos tárta fel 1937-ben, majd az 1990-es években több helyszíni szemlére is sor került a templomhelyen. Ekkor az itteni temetőből 425 sírt tártak fel. A leletek bebizonyították, hogy az Árpád-kortól I. Ferdinánd koráig temetkeztek ide. 

Napjainkban a 2015-ben kialakított emlékparkban látható többek között az árpád-, bronz-, neolit- és szarmata kori lakóházak makettjei, továbbá egy honfoglaló jurta, halászkunyhó, szárító épülete is megtalálható itt.

Templom-halom (Csitári-domb) (2021)


Jászszentlászló délkeleti határában magasodik a Csitári-domb vagy más néven Templom-halom.
Ez az erősen roncsolt, és elhordott domb jelzi a középkori Szentlászló helyét. 
Valószínűleg e halmon állt a település 15. századi temploma, körülötte pedig árkok egy erődítésrendszer lehetett. Bár több híres kutató is megfordult a környéken, köztük Móra Ferenc is, de a középkori épület részeit nem lelték meg. A templom köveit feltehetően a környékbeli házak építéséhez hordták el. Viszont buzogányt, lándzsát, kis keresztet és edénytöredékeket találtak a halomban.

Régészeti emlékpark (2019)


Kiskunfélegyháza első keresztény temploma a mai Templomhalmon állt és István király idejében épült. A középkori, román stílusú templomot temető és mély sáncárok vette körül, amely a faluval együtt a tatárdúlás után szinte teljesen elpusztult. Félegyháza újjáéledését követően lakó az egykori templomukat gótikus stílusban újjá építették, a korábbi sáncárok helyére pedig kőfalat húztak fel.

A virágzó települést 1526-ban Szulejmán szultán Budáról visszatérő hadai a földdel tették egyenlővé. Az egykori templom köveit ezt követően elhordták, dombját illegális homokbányászat és folyamatos bolygatás emésztette fel.

A Templom-halomnál 2015-ben régészeti emlékparkot alakítottak ki, ahol parkosított környezet, pihenőhely, kút és információs táblák várják a látogatókat.