Boldogasszony-kápolna (2024)

A pannonhalmai Nagyboldogasszony-kápolna a főapátság területén az egykori tarisznyavár helyén épült 1714-ben. Az egyhajós, huszártornyos barokk stílusú épületet 1865-ben romantikus stílusban átalakították. 

A kápolna belsejében látható főoltár kép pedig Mária mennybevételét ábrázolja. 

Kármelhegyi Boldogasszony temetőkápolna (2024)

A tápéi Öregtemetőben áll egy kápolna, amelyet a Nagyárvíz emlékére állítottak. A „parasztbarokk” kápolna 1880-ban épült és a Kármelhegyi Boldogasszony tiszteletére szentelték fel. Az épület egy kápolnából és a belőle nyíló remetelakból áll, az utóbbiakban a tápai szentembör, Fütyü Pista bácsi élt. 

A kápolna szentélyében két a szegedi ferencesek által adományozott olajfestmény volt egykoron látható, amelyek Assziszi Szent Ferencet és Páduai Szent Antalt ábrázolják. 

A legenda szerint az oltárt a Ferenc József készítette, amiért a feleségét Fütyü Pista bácsi kigyógyította a súlyos köszvényéből.

Boldogasszony-sziklakápolna (2023)

A Pilisszántó fölött magasodó László kúpja alatt áll egy sziklakápolna, amelyet Makovecz Imre tervezett és a Boldogasszony tiszteletére szenteltek fel. A 2006-ban elkészült kápolna Makovecz első olyan terve volt, amely nem fából, hanem csak kőből készült. A kápolna építését az akkori piliszántói polgármester, Szőnyi József kezdeményezte, és tekintélyes összefogás segítette az épület elkészültét.

A kápolna belsejében látható a Boldogasszony-szobor, amelyet Smídt Róbert fafaragó készített el. A kápolnát megépítésekor direkt úgy tájolták, hogy amikor december 21-én a téli napforduló reggelén a felkel nap, sugarai pontosan a Mária-szoborra essenek.

Alsódörgicsei Boldogasszony templomrom (2023)

Dörgicse legszebb környezetben fekvő templomromja a Boldogasszony-templom maradványai, ugyanis a patinás középkori rom mellől remek a kilátás nyílik a Balatonra.

Alsódörgicse templomát először 1268-ban említik az írásos források, a Boldogasszony tiszteletére felszentelt épület ekkor a fehérvári őrkanonokság birtokán állt. A keletelt templomot nagy valószínűséggel a 13. század közepén építették román silósban, erre enged következtetni a rekonstruált ikerablakok. A 14. század végén a templomot támpillérekkel megerősítették, és egy kerítőfallal vették körül. 1548-ban a falut a templommal együtt a török felégették. A birtokot az 1600-as években az evangélikusok kapták meg, ekkor a romokat is helyre állították. A korabeli dokumentumok 1816-ban már csak romként említik a templomot, amelyet 1967-68 között tártak fel.

Napjainkban a rom területe szabadon látogatható, körülötte a tisztáson szalonnasütő és piknikező helyek találhatóak.

Boldogasszony-kútszobor (2015)

A Hősök kapuján áthaladva, a Boldogasszony sugárúton már alsóvárosban járunk. Itt található város talán legszebb szobor alkotása a Máriát mintázó kútszobor.

A Markup Béla finom barokk stílusú alkotása 1929-ben készült és Isten anyját földgömbön állva, puttókkal körülvéve, a katolikus ikonográfia szigorú szabályainak megfelelően ábrázolja. Az egyébként szintén műemlék Walder Gyula iskolaépületnek a homlokzatát díszítő műkő szoborcsoport fölött a régi magyar himnusz sorai olvashatóak.

„Boldogasszony anyánk, régi nagy patrónánk, anyai palástod fordítsd oltalmunkra. Magyarországról, édes hazánkról ne feledkezzél meg.”