Magyar Történelmi Nemzeti Emlékhely és a Vértó (2025)

Egyes hiedelmek szerint egy közeli vágóhídról idefolyt vörös színű víz miatt kapta a Rókusi lakótelep paneljeivel körül ölet tó mai nevét. A vízfelület lápos részén szánkódombot alakítottak a ki a 20. század második felében az itt lakó gyerekek nagy örömére. Majd ezen a dombon valósult meg 2009-ben a határon belüli és kívüli összefogásból elsőnként a nyolc különböző székely kapu állítása.

Napjainkban már Magyar Történelmi Nemzeti Emlékhelyként emlegetik az igazán szép tópartot, hiszen itt állítottak fel a Székely himnusz és szerzőinek emlékére egy különleges fából faragott szoborkompozíciót. A fakereszt tövében álló két szobor Csanády György költőt, és Mihalik Kálmán zeneszerzőt ábrázolja. De Analita Istenanya, Szöged vezér, Nekese Fősámán, Deédes Aranyasszony, Koppány és a megvakított Vazul is „lakója” ma már a szoborparknak.


Székely himnusz emlékműve (2025)


A Vér-tó melletti dobon található nemzeti emlékhelyen állították fel a Székely himnusz és szerzőinek emlékére egy szoborkompozíciót. A Barta János által, 2009-ben elkészített keményfából faragott szobrok Csanády György költő és Mihalik Kálmán zeneszerzőt ábrázolják.

Fény - a magyar feltámadás (2025)


A vértói domb tetején kialakított Magyar Történelmi Nemzeti Emlékhely központjában található a „Fény - a magyar feltámadás” emlékjele. A Szögedi-szer magyar napok keretében, 2012-ben felállított szoborcsoport mitikus magyar alakokat (Analita Istenanya, Szöged vezér, Nekese Fősámán, Deédes Aranyasszony, Koppány és Vazul) ábrázol. A szobrokat szegedi és a környékbeli művészek készítettek el Lőrincz Ferenc vezetésével.