Tanösvénytúrák: Erdészeti tanösvény (2025)

A keceli Erdészeti tanösvényt a város önkormányzatának kezdeményezésére alakította ki a KEFAG (Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt.) a Szilosi erdőben. A 2007-ben, az Országos Erdészeti Egyesület Vándorgyűlés alkalmával felavatott sétaút azzal a céllal jött létre, hogy bemutassa az alföldi homoki erdőgazdálkodást az ösvény mellé kihelyezett információstáblák segítségével. Az ösvényen sétálva többek között megismerkedhetünk az itt élő különböző fafajokkal és az erdőgazdálkodási módszerekkel.

A tanösvény elején, a parkerdőben 72 fő befogadására alkalmas asztallal és paddal ellátott pavilon található, valamint a bográcsos főzésre 2 darab tűzrakóhelyet is kialakítottak.

Tanösvénytúrák: Rózsaberek sétaút (2025)

A Rózsaberek tanösvény a keceli Őrjeg tanösvénye, amely több mint 5 kilométer hosszan kanyarog a lápos és mocsaras vidéken. Az útvonal mentén több információstábla is található, amelyek az itteni faj gazdag növényvilágról és a védett állatokról mesélnek. A séta során nyíllal jelzett táblák mutatják a haladási irányt, és közben szántóföldi kultúrák, homoki legelők és szőlőültetvények kísérik utunkat. A tanösvény utolsó harmada buja, vízjárta térségen át vezet, ahol találkozunk még a 150 éves Öreg tölggyel is.

Méhesfok kilátó és a Bekó kilátó (2025)

Keceltől északra fekszik az Őrjeg vagy más néven öreg turján, amely 1984 óta védett és a Kiskunsági Nemzeti Park része. Az Őrjeg az Ős-Duna egykori medervonulata mellett elterülő hatalmas mocsaras és turjános terület maradványa. A bokorfüzesek, a semlyékes, zsombékos és gyapjúsásos vidéken két kilátó is található. A Méhesfok kilátót és a Bekó kilátót pedig a Rózsaberek sétaút húzódik.

Keceli szőlőtermesztés és borászat (2025)

Kecelen az 1740-es évek második felében indult meg a szőlőtelepítést, és ennek következtében jöttek létre az „Öregszöllők”. A legrégibb és legelterjedtebb szőlőfajta ebben az időszakban a Kadár (Kadarka) volt. 1890 után pedig az Olaszrizlinget Rizlinget keztek telepíteni, amelyből tekintélyes szőlő ültetvény jött létre a Szarkásban. A 19. század közepétől a rohamos gyarapodó, fejlődő Kecel egyik legjövedelmezőbb iparágazata a szőlő- és gyümölcstermelés volt. 

1972-ben megalakult a Kiskőrösi Állami Gazdaság keceli részlege, amely a szervezeti és technológiai változásokat is magával hozott szőlőtermelés területén, sőt korlátlan piacot teremtett az itteni boroknak. A jólét azonban csak a rendszerváltásig tartott, sajnos a rablókapitalizmus ezt az ágazatot is elérte.

Napjainkban még találunk kisebb pincészeteket a város körül, ezek a kisgazdaságok mutaják, hogy milyen fontos Kecel életében a szőlő és a bor.

Erdei tanösvény és kilátó (2025)

A város közelében őrjegi határrészen található egy parkerdő, ahol egy magán kilátó áll. A fából készült kilátó a magánerdőket népszerűsítő pályázat keretében épült fel 2015 környékén. Az erdőben egy sétaút is kialakításra került ugyanekkor, amely tájékoztatótáblái a helyi flórával és faunával ismerteti meg az erdőlátogatót.

Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum (2025)

Petőfi Sándor kiskőrösi szülőháza már az 1880-as évek óta népszerű zarándokhely. 

A 18. század utolsó harmadában épült parasztházban a család egykori bútorai és korabeli főzőedények láthatóak. A szülőház mellett áll egy kétszintes emlékmúzeum is, ahol a költő életútját bemutató állandó kiállítást és több más tárlatot is talál a látogató.

Petőfi Sándor (2025)

2023. december 31-én avatták fel a költő szülőháza előtti szobrot. Az ülő Petőfit ábrázoló szobrot Tóth Dávid szobrászművész készítette el.