Győrfy
István 1925-ben kezdte meg növényekkel betelepíteni a mintegy 20 hektárnyi
szántóföldet. Először növénynevelő üvegház létesült, majd 1931-ben készült el az
első tó. A soron következő igazgató kezdte meg az oktatást szolgáló gyűjteményeinek
(rózsakert, sziklakert, arborétum, rendszertani gyűjtemény) kialakítását.
 |
| Árokparti Vénusz |
1932-ben
az Óföldeáki Návay kastély tavából
került Szegedre az indiai lótusz, ami azóta hatalmas kolóniává és a kert egyik különleges látványosságává nőtte ki magát. A kert másik fő nyári attrakciója a mocsárciprusok
mellet az igazi színpompában díszlő vízi virágok kavalkádja.
Az élő
kövület elnevezésű gyűjtemény négy ősi nyitvatermő fajtát foglal magában. Név szerint
a szecsuáni ősfenyő, hegyi mamutfenyő, páfrányfenyő és a Wollemi fenyő tartozik
a darwini csoportba.
A szegedi
vidéki élet bemutatására egy vásrhelyi tanya költözött a füvészkertbe. A kertjében
termesztett növényeket lehetőséget biztosítanak a környékbeli gyerekeknek, hogy
foglalkozások keretében, a gyakorlatban is kipróbálhassák a kertészkedést.
 |
| Orbáncfű |
Egykori füvészkertek
elődei mintájára készült el a középkori kolostorkert formájú gyógy- és
fűszernövény gyűjtemény. A hangulatkeltő rom előterében kialakított hatásmechanizmusuk szerint szétosztott
parcellák közel 250 növényt tartalmaznak.
Szeged
életében mindig is fontos szerepet játszott a rózsa termesztése. Nem csoda hát, hogy a virágok
királynője egy 125 tő nemesített fajtát magába foglaló gyűjteményt kapott a park
központi részében.
A füvészkert
üvegháza igazi trópusi, szubtrópusi, mediterrán és sivatagi növények paradicsoma,
közel 1200 növényfaja található itt. A több mint 100 fajt tartalmazó
páfránygyűjtemény az egyik leggazdagabb az országban. A látogatók a kedvence a kaktusz különlegességek, ugyan is mintegy 300 faja megtalálható itt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése