Pajori iskola (2013)

A Maroslelei út mellet található az egykori Pajori iskolának emléket állító pihenőhely. Az akkoriban Tápéhoz tartozó Állami Népiskola 1907-ben épült, és amely egy tantermes, és tanítói lakással is ellátott tanyai iskola volt. Az épületet végül 1971-ben lebontották, de az iskola emlékére minden évben rendeznek búcsút Pajori búcsú néven. Az országút 15-ös kilométerkővénél található emlékhely 2004-ben létesült, ahol pihenésre is alkalmas padok várják az erre járókat.

Helytörténeti gyűjtemény (2013)

Maroslele helytörténeti gyűjteménye az Ady Endre utcában található egy polgárházban, az itteni gyűjtemény egy kis falusi múzeumhoz képest igen gazdag leletanyagot halmozott fel az évek során. Az épületben megtalálható a paraszti gazdálkodás, elsősorban a fokhagymatermesztés eszközei és egy polgári család bútoraiból berendezett szoba is.

Magyarok Nagyasszonya templom (2013)

A Maroslele egyetlen temploma 1901-ben épült neogótikus stílusban Papp József tervei alapján. A templomban található szintén neogótikus stílusú főoltáron három faszobor áll, amelyek Szűz Máriát, Illés prófétát, és az államalapító István királyt ábrázolják.

Vetyeháti Holt-Maros (2013)

A Maros folyó egyetlen hullámtéri holtága Maroslele közelében, Vetyeháton található. A területen egyaránt jellemzők a ligeterdők és a telepített tölgyesek, s talán ezért is Szeged környékének legvadregényesebb része. A környék nevezetessége volt egykoron a radnai búcsúba járó szegediek első megállóhelye, a közel 280 éves fehér nyárfa, a "Barátság-fája", amely 2002 tavaszán sajnos kidőlt.

Árpád Szálló (2013)

Békés megye talán egyik legszebb szállóépülete található Szarvason a városközpontban.

A Szabadság úton található szecessziós és eklektikus stílusú műemléképület díszes oromzata messziről felkelti a figyelmet, amely 1896-ban, a millenniumi ünnepségek alkalmából építették, Gábor József tervei alapján. Stílusa is a századvégére jellemző szecesszió.

A honfoglaló magyarság vezéréről elnevezett szálló napjainkban hotelként már nem üzemel, de a benne található tágas díszterem, gazdag stukkódíszeivel és velencei tükreivel kiválóan alkalmas különleges bálok, esküvők, valamint egyedi hangversenyek megrendezésére is.

Mittrovszky-kastély (2013)

A klasszicizmus szarvasi térhódítása gróf Mittrovszky Vladimir császár és királyi kamarás nevéhez fűződik. A gróf itteni kastélyát 1835-1840 körül építtette, amelyet város 1854-ben vásárolta meg. Az épületben 1972-ig a városháza működött az épületben, ma a városi könyvtár és a Chován Kálmán Zeneiskola „lakik” itt. Az épület 2000-es felújítása során derült fény rá, hogy a kastélyt legalább három különböző időpontban építették vagy alakították át, de a külleme mégis egységes stílusú maradt.

I. világháborús emlékmű (2013)

Mittrovszky Wladimir gróf egykori kastélya elé 1927-ben állította fel a város I. világháborús emlékművét. Székely Károly szobrászművész alkotásának tetején egy szépen kidolgozott kiterjesztett szárnyú, kardot tartó turulmadár látható.

1956 környékén az emlékművet megcsonkították, az elemelt szobrot végül Búzás Mihály szobrászművész alkotta újra, majd 1990-ben helyezték vissza azt obeliszkre.

Szarvas (2013)

A városháza mellett áll a város jelképévé vált a Szarvas szobor, amelyet 1913-ban állíttatott gróf Bolza Pál Körös-parti kastélyának kertjébe. A helyi legenda szerint a szobor a gróf feleségének születésnapi ajándéka volt. Az 1950 óta a város központjában található bronzszobor Maróti Géza szobrászművész alkotása

Körös füzei (2013)

Szarvason Szabadság utcán, egy hangulatos kis téren áll a „Körös füzei” nevet viselő szökőkút, amely nagykőrösi szobrászművész 1986-os alkotása.

Lengyel-palota (2013)

Szarvas főutcáján található a Lengyel-palota, amely a 19. század végén épült eklektikus stílusban.

A felújított műemléképület napjainkban már csak közösségi ház funkciót lát el, de eredeti szépségével a környék egyik legszebb épülete.

Szárazmalom (2013)

A Szarvason található „szárazmalom” az ókori malomtípus egyik utolsó környékbeli képviselője. Az építmény nevében a száraz arra utal, hogy az őrlés igaerővel végezték akkoriban. Az épület keletkezése, mint többi helyi érdekesség is a Bolza-család nevéhez fűződik, ők készíttették a század fordulón szlavóniai ácsokkal, indiai rendszer szerint. A malom 2010 óta tart nyitva, ahol bemutató őrléseket is végeznek.

Szlovák Tájház (2013)

A szarvasi Hoffmann utcában áll a település tájháza, amely egy 19. századi módosházban jeleníti meg a korabeli paraszti családi életet. A tárlaton kívül különböző hagyományőrző foglalkozásokat is tartanak az üzemeltetők a házban.

Evangélikus Újtemplom (2013)

Szarvas városába a „keleti kapun” keresztül érkezőknek rögtön feltűnik az impozáns téglaépítésű evangélikus Újtemplom. A neoromán és az eklektika keresztezéséből született épület 1896-1897 között készült el. A Francsek Imre építész és Popjak György vállalkozó kivitelezésében megépült templom belső díszítésé a protestáns templomokhoz képest meglepően gazdag.

A szentély oltárképét Veres Gusztáv festette, amely Jézust a keresztfán ábrázolja.

Szabadstrand (2013)

A békésszentandrási Szabadstrand a Holt-Körösön, festői szépségű környezetben található. 

A népszerű turisztikai célpont partja homokos, és gyönyörű, zöldellő fák övezik, amelyek árnyékot biztosítanak a pihenni vágyóknak. De lehetőség van napernyők és napozóágyak bérlésére is a strand területén. A holtág ezen része nem csak a fürdőzés miatt népszerű, hanem a vízisportok kedvelői is megtalálhatják itt számításaikat, ugyanis bérelhetnek kajakot, kenut vagy akár vízibiciklit is.

Református templom (2013)

Békésszentandrás református temploma 1803 és 1808 között elején épült a Kálvin utca egy sarkán lévő telket. A késő barokk épület megálmodója a Kecskeméti mester, Fischer Ágoston volt. A templom berendezés copf stílusú, az orgonát pedig a szegedi mester, Kováts János építette 1844-ben.

Horváth-Léderer-kastély (2013)

Az 1700-as évek végén a szentandrási uradalom a Répcze-Szentgyörgyi Horváth család birtoka volt. Horvát Zsigmond Főispán az 1800-as évek elején építette a klasszicista stílusú kastélyát. A főúri lak később Léderer Rudolf tulajdonába került, aki bővítette és átépítette az épületet.

A tornyos-timpanonos épületet 1950-es években általános iskolaként használták, majd később kollégiumot rendeztek be benne. A gyönyörű zöld környezetben fekvő, 16 szobás kúria jelenleg turistaszálló.

Rudnyánszky-kúria (2013)

Békésszentandráson a Hunyadi utcában található az egykori Rudnyánszky-kúria, amelyet helyiek csak Hunyadi-kastélyként ismernek.

A békésszentandrási piacterén álló kastély az 1700-as évek elején épült, de valószínüleg egy a Hunyadiak által épített korábbi kastély felhasználásával. A török dúlás után a leromlott állapotúvá vált kastélyt később felújították, és ezután a Rudnyánszky bárók birtokolták, ebben az időszakban kapta jelenlegi késő barokk formáját. A kastély a bárók távozása után csendőrlaktanya, tiszti szállás és a termelőszövetkezet központi irodája is volt. A viharvert épület a több évtizedes „Csipkerózsika álmából” 2017-ben ébredt fel megint, és azóta újra látogatható.

Folyami fiallócsiga (Viviparus acerosus)

A folyami fiallócsiga lassú folyású vizek, holtágak és tavak lakója. A csiga vízfenekén a fejének ormányra hasonlító nyúlványával keresi táplálékát az iszapban, amely férgekből és növényi törmelékből áll.

Tompa folyamkagyló (Unio crassus)

A tompa folyamkagylós az egyik leggyakoribb kagylófajunk, amely a tiszta, többnyire keskeny, homokos medrű folyókat, patakokat kedveli. Az állat élettartama akár 20 év is lehet.

A nálunk is őshonos szivárványos ökle szaporodásának például alapfeltétele a faj jelenléte a hazai vizekben.

Úszó békatutaj (Hydrocharis morsus-ranae)

Az úszó békatutaj a lebegő hínártársulások egyik tagja, amelyet a zöld levelek között nyíló fehér virágáról hamar felismerni. A vízinövény lassan folyó vagy állóvizekben fordul elő, ahol a víz tápanyagtartalma magas és könnyen felmelegszik.

Szőnyegszövő (2013)

A régi Körös-híd tövében áll a romantikus kastélyhangulatot idéző Szőnyegszövő épülete, amelyben a világhírűvé lett szentandrási perzsa szőnyegek készültek egykoron.

Az eklektikus épületet a Hunyad megyéből menekült Farkas János jegyző és felesége készítette 1922-ben. A szőnyegszövőként tevékenykedő házaspár által készített szőnyegek az elmúlt évtizedekben világhírnévre tettek szert. A szőttesek megtalálhatóak például a Magyar Állami Operaház és az Országház termeiben, vagy épp a Windsori kastély kápolnájában. Bár napjainkban a varázslatos szőnyegkészítés a „kastélyban” megszűnt, de az épület múzeummá vált. A műemléképületben berendezett kiállítás interaktív módon több lépésben bemutatja hogyan lesz a gyapjúból szőnyeg.

Szent András templom (2013)

A Hősök terén áll Békésszentandrás barokk stílusú temploma, amely középkori épületrészek felhasználásával 1784-ben épült. Az istenházat egy ideig a reformátusok birtokolták, ebben az időszakban többször bővítették és átépítették, így nyerve el mai formáját.

I. világháborús emlékmű (2013)

Békésszentandráson a római katolikus templom szomszédságában áll a település hősi emlékműve. A bronzból készült sebesült katonát formázó alkotás 1927-ben avatták fel, amely megalkotója Berán Lajos volt.

Mezei nyúl (Lepus europaeus)

A mezei nyúllal mezőkön, erdővel határos szántóföldeken és kertekben találkozhatunk leggyakrabban. 

Az állat igazi növényevő, minden ehető növényi részt elfogyaszt, legjobban a zsenge, nedves hajtásokat szereti, de szívesen tartózkodik a vetésekben is. Megjelenése jellegzetes, a rejtő színe mellé hosszú fül párosul, a nagy szemnek, kifinomult szaglóérzéknek és hosszú lábaknak pedig menekülésben van nagy szerepük.

Piros övesbagoly (Catocala nupta)

A júliustól rajzó övesbaglyunk folyó- és patakpartok lakója, ahol elegendő fűz- és nyárbozótost talál.

A lepke a leggyakoribb övesbagolyfaj, amely a a hátulsó szárnyán lévő piros folt alapján jól meghatározható.

Sirató (2013)

A Békésszentandrás területén elhelyezkedő Siratói holtág a 19. századi folyószabályozások során alakult ki. A patkó alakú állóvíz partja a duzzasztómű közelsége miatt kiemelt turisztikai jelentőséget képvisel. A Holt-Körös ág emellett kedvelt horgászvíz is, ugyanis gyakorta kiemelkedő halfogások helye.

Horthy István Duzzasztómű (2013)

A Hármas-Körösön lévő békésszentandrási duzzasztót Horthy Miklós fiáról, a hősi halált halt Istvánról nevezték el.

Magyarország legnagyobb duzzasztóműve 1942-ben épült Mosonyi Emil tervei alapján, de létrehozásában nagy szerepet vállalt Lampl Hugó is. A közelmúltban felújított vízlépcső és hajózsilip páratlan turisztikai látvány, emellett környezetét a Körös Maros Nemzeti Park részeként tartják számon. A Körös árterét védett ártéri erdő, rét, mocsaras holtág jellegzetes fajai alkotják, a növény- és állatvilága pedig páratlan.

Tessedik Sámuel (2013)

Tessedik Sámuel, amellett hogy Szarvas evangélikus lelkészes volt, nagy szerepet vállalt a város felzárkóztatásában, mind ipari és mezőgazdasági területeteken. Szobrát 1942-ben állították fel, majd 1970-ben került át a róla elnevezett főiskola parkjába. A Keviczky Hugó által elkészítettet kőtalapzaton álló Tessedik körül a gazdaképzés jelképei láthatóak még.

II. világháborús emlékmű (2013)

A szarvasi evangélikus ótemplom mögötti kis téren áll a település II. világháborús emlékműve. A kompozíció egy jelképes kaput ábrázol, amelyen, egy zsindelyes, erdélyi tető látható. A műalkotást Mihály Árpád szarvasi származású szobrászművész készítette el 1993-ban. Ekkor a kaput alkotó akáctörzsekre nagy méretű rézszegek kerültek, amelyek fejére a II. világháború katonai és polgári áldozatainak nevét vésték fel.

Újratelepítési emlékmű (2013)

Az ótemplom előtti téren áll a település újratelepítési emlékműve, amelyet 2002-ben állítottak fel. Az emlékmű kövei a Szarvast benépesítők őshazájából, Szlovákiából érkeztek, alkotói pedig a szarvasi születésű Lestyán Goda János és a szlovákiai Ladislav Sabo voltak.

Wass Albert (2013)

Szarvason, a Holt-Körös partján egy hangulatos parkban áll Wass Albert mellszobrát a Holt-Körös partján.

A szobrot Mihály Gábor Munkácsy-díjas szobrászművész készítette, avatása pedig 2007-ben volt.

Trianon-emlékmű (2013)

A szarvasi Történelmi Magyarország közepe emlékút fő látványossága egy mini szélmalom, amely egy trianoni emlékműként is funkcionál. A történelmi Magyarország középpontja névvel is megjelölt emlékművet 1939-ben állították fel, és Gödri István terveze. A parányi alkotás 1980-as évekre szinte teljesen elpusztult, de az önkormányzat 1993-ra visszaállította az eredeti állapotára.

Ecseri templomrom (2013)

A mai megyehatáron (Békés és Csongrád) feküdt Ecser, amely eredetileg egy kunfalu volt és Nagy Lajos király parancsára a Bencések kezdték megtéríteni a sztyeppe népét. Valószínűsíthető, hogy az ő román-kori monostoruk feküdt ezen a területen. 

Az ásatások alapján feltételezhető, hogy itt álló templomukat a 13. század második felében emelték. Azonban monostoruk épületeit a Gyula felől, Szulejmán vezetésével hazavonuló törökök szétrombolták.1733-ig még ferences szerzetesek óvták a meglévő tornyokat, napjainkban viszont a műemlék rohamosan pusztul.