Ölelő Olga (2025)

A hódmezővásárhelyi Kása-erdő nem mindennapi látványosságot rejt, ugyanis a 4,5 méter magas erdei troll, Ölelő Olga lakik benne.

A vásárhelyi erdő mélyén megbúvó alkotás egy különleges, újrahasznosított fából készült szobor, amelyet Thomas Dambo, dán művész késíztett el. A számos helyi és külföldi önkétessel megvalósított szobor az erdők és a zöld környezetünk védelmére hívja fel a figyelmet. 

A helyszínen még az ülőpadok és asztalok várják a szoborhoz kirándulókat, valamit egy térkép is kifeszítésre került, amelyen Dambo alkotásainak helyeit jelölték be, Észak-Amerikától Ausztráliáig.

Robinson Retro (2025)

A Robinson Retro vagy más néven „retrómúzeum” Hódmezővásárhelyen, a Lázár utcában található, amely Konyecsni Sándor évtizedes gyűjtőmunkájának eredmény képpen jött létre.

A szépen felújított vásárhelyi épületben több száz híradástechnikai, számító- és háztartási gép, üveg, porcelán, két- és négykerekű jármű, valamint használati tárgy idézi fel a huszadik század mindennapjait. A látogatók nemcsak a hétköznapi tárgyakat, hanem órákat, bakelitlemezeket, kazettákat, walkmaneket, ütős- és fúvóshangszereket, játékkonzolokat, valamint filmes és digitális fényképezőgépeket is szemügyre vehetnek.

I. és II. világháborús emlékmű (2025)

A Fő utca menti öregtemetőben áll Csete György építész mártélyi I. és II. világháborús emlékműve.

A két különálló részből álló, de mégis összetartozó emlékmű egyik fele mészkőtábla, amelyre a világháborúkban elesett hősi halottak nevei olvashatók. Az alkotás másik része pedig az egymáshoz kapcsolt 81 kopjafa, amelyet a másik emlékművel egyszerre, 1989-ben avattak fell.

Szent László (2025)

A mártélyi polgármesteri hivatal előtt látható „A leányszabadító Szent László legendája” című alkotás, amely 200-ben került felállításra. Mihály Árpád szobrászművész alkotása Szent László király azt a hős tetté jeleníti meg, amikor László herceg egy magyar lányt szabadít ki a pogány karmai közül.

Késmárki-féle szélmalom (2025)

Mártély határában áll egy különleges ipari műemlék, a Késmárki Imre-féle szélmalom, amely 2023-as felújítása óta már bárki számára bepillantást enged a régi idők őrlési technikáiba és a molnárok munkájába.

A Késmárki-féle malmot valamikor 1854 körül építhették, és akkoriban több mások malom is üzemelt a környéken. Az épület déli oldalán található vésett felirat tanúsága szerint 40 000 téglát használtak fel a megépítéséhez. A tanyavilág gazdálkodóinak gabonáját eleinte Kis Péter őrölte az épületben. 1913-tól azonban Késmárki Imre molnár üzemeltette, aki felvirágoztatta és ismerté tette a mártélyi malmot. 1953-ban az építmény vitorlája letört és nem is javították ki, azért sokáig üzemen kívül volt. 

Szalay Ferenc festőművész 1966-ban megvásárolta az ipartörténeti műemléket, aki felújíttatta, és a belső berendezéseivel együtt megőrizte az utókornak. Azóta a szélmalom és a környéke, a mellette álló molnárházzal együtt kulturális központtá vált, ahol gyakran rendeztek koncerteket vagy művészeket láttak vendégül. A mártélyi malom a magyar filmművészetbe is megjelenet már, ugyanis „Kósa Ferenc a Másik ember” című filmje és a „Koncert a malomban” című televíziósadás itt forgott.

Bodnár Bertalan Oktatóközpont (2025)

Hódmezővásárhely önkormányzata a 2000-es évek elején döntött úgy, hogy a Mártélyi Tájvédelmi Körzet területén oktatóközpontot létesít. 

A Bodnár Bertalan Oktatóközpont végül csodálatos természeti környezetbe, közvetlenül a holtág mellé épült. A központ célja a hullámtéri táj botanikai és zoológiai értékeinek, valamint a sajátos alföldi látnivalók bemutatása. Emellett a létesítmény kiválóan alkalmas oktatási célra, előadások, és foglalkozások megtartására, de nagyobb, céges továbbképzések és tréningek számára is ki bérelhető.

Az oktatóközpont szolgáltatási repertoárja is az ide érkező kirándulók kényelmét szolgálja, ugyanis lehetőség van kenu, csónak és kerékpárbérlésre. De egy igazi erdei hangulatú kalandparkban is hagyhatjuk a csemetéinket, ha csak szeretnénk élvezni a természetet.

A WWF Magyarország pedig 2008-ban itt kezdte meg a hód-visszatelepítési programját, amely sikeresnek bizonyult, és az egykori őshonos emlős azóta jól érzi magát az elmocsarasodott vidéken.

Festők dombja (2025)

Mártély külterületén, a Tisza töltésének oldalánál van egy kis föld kupac, és rajta több emléktábla, tetején pedig egy emlékmű. A település vezetősége itt állított emléket az egykor Mártélyon alkotó elhunyt művészeknek.