Kő-hegy (2026)

A budaörsi Kő-hegy egy markánsan kiemelkedő sasbérc, amely nemcsak földtudományi, tájképi és kultúrtörténeti értékek, hanem fontos élőhelyi védett növényeknek és állatoknak. A tetején álló Szeplőtelen Fogadtatás kápolna pedig híres keresztény zarándokhely.

A Budaörsi-kopárok keleti tagja egy 235 méter magasságú dolomitrög, amely tagjai különleges sziklaformációt alkotnak. A hegy fő tömegét a térség legidősebb felszíni kőzete, a középső és késő triász korú alkotja, amelynek kora kb. 240-235 millió év. A csúcsot a város fogja körbe, és az így elszűkült terület ad otthont az itteni páratlan növény- és állatvilágának. A sziklaplatót érdemes körüljárni, ugyanis innen fantasztikus kilátás tárul elénk a városra, és a Budaörsöt körülölelő Csíki-hegyek koszorújára.

Szentháromság-szobor (2026)

Budaörsön, a Kő-hegyen található Szentháromság szobrot Rákos Péter szobrászművész alkotta, és 2004-ben avatták fel. A kő-hegyi oszlop tetején az Atya ül, fénysugaraktól övezve, kezében tartva a keresztet, amelyre Jézust feszítették, feje felett pedig a Szentlélek látható galambként ábrázolva.

Kálvária-domb és kápolna (2026)

Budaörs legszebb pontján magasodik a Kálvári-domb, amely geológiailag egy szabályos alakú gejzírkúp.

A domb aljában áll egy kis kápolna, ahonnan egy szerpentin úton lehet feljutni a kálvária tetején álló kereszthez, valamint Szűz Mária és Szent János evangélista fehér mészkőből faragott szobrához.

A Kálvári-domb aljában álló eredeti Kálvária kápolnát Kreisz Jakab építtette 1817-ben. 1821-ben kezdte el a római katolikus egyházközség a keresztút megépítését a 174 méter magas dombon, amelyet végül 1851-ben fejeztek be. Ekkor még a nyolc stációból álló, csigavonalban vezető keresztút készült el, amely „koronája” Szűz Mária, Szent János és Mária Magdolna szobrai voltak. A Jézus Krisztus kínszenvedését és kereszthalálát megörökítő stációk fülkéiben pedig egy-egy reliefek voltak láthatóak. 1945 után a kápolna köveit széthordták, csak csupán a fakereszt menekült meg, amely darabjai mostani kálváriakápolnában láthatóak.

2000-ben széles városi összefogás eredményeként a kálváriát felújították, a stációk fülkékbe pedig Molnár Göb Zoltán budaörsi művész ólomüvegképei kerültek. 2002-ben a kápolnát is újjáépítették Orbán Tibor építész tervei és az eredeti kápolnáról készült fotók és rajzok alapján. Szűz Mária és Szent János apostol szobrai pedig 2011-ben kerültek vissza az eredeti helyükre, amelyek Kőrösi Antal alkotásai.

Fájdalmas Krisztus (2026)

Budaörsön, a Kálvária utca főút felőli oldalán az első ház falában található falifülke, amelyben egy faragott Jézus szobor látható. A fülke szép és rendebe is van tartva, de olyan sűrű a rács szinte alig lehet látni a Fájdalmas Krisztus alakját.