Trianoni emlékmű (2026)

A makói Református ótemplom előtti parkban áll a Pető Zsuzsanna képzőművész által tervezett Trianoni emlékmű. Az alkotáson két régi keresztény szimbólum látható: az egyik a katolikus kettős kereszt, a másik pedig egy a fiait a saját vérével tápláló pelikán.

Szirbik Miklós Emlékház (2026)

A Szirbik Mikló a város első történetírója volt, aki összegyűjtötte a város régmúltjára és jelenére vonatkozó adatokat. A neves református lelkészről elnevezett Emlékház Makó református emlékeit őrzi, és a korábbi parókia épületében található. A házban kb. 100 tárgyat, és korabeli dokumentumot állítottak ki, s a tárlat része többek között egy 1760-tól datálódó születési anyakönyv, de itt őriznek egy háborús mementót is, a lyukas Bibliát.

 

Református templom (2026)

A város egyik legrégebbi műemléképülete az 1776–1788 között barokk stílusban épült református Ótemplom.

A templom igazi értékei a belsejében rejlenek, ugyanis a karzaton empire stukkók láthatóak, hangvetője pedig rokokó stílusú. A szószéket Erdődi asztalosmester készítette 1801-ben. Az istenház érdekessége, hogy 1790-től 1927-ig sarok bástyás téglakerítés vette körül, és ennek a négy bástyának az emlékét elevenítette fel Makovecz Imre a Hagymaház megtervezésekor.

József Attila Múzeum és skanzen (2026)

A makói József Attila Múzeum1950-ben nyitotta meg kapuit, amely azóta is gyűjti és mutatja be a várost és annak környékét. A múzeumban ma a város történetét bemutató kiállítás tekinthető meg, emellett Galamb József Ford T-modellével is megismerkedhet itt a látógató. A múzeum udvarán pedig egy skanzen található, amelyben az egykori paraszti gazdálkodás épületei és tárgyai láthatóak.

Espersit-ház (2026)

A makói Espersit ház a Dél-Alföld egyik legjelentősebb szellemi központjának számított a századfordulón.

Dr. Espersit János hajdani lakásában a magyar irodalom három kiemelkedő személyének - Juhász Gyula, József Attila és Móra Ferenc - makói életében nyerhetünk bepillantást, korabeli kéziratok, könyvek, fényképek, festmények és berendezési tárgyak formájában.

Városháza (2026)

Makón, a Széchenyi téren ál a város legszebb műemléképületet, a klasszicista stílusú egykori megyeháza, amely ma városházaként funkcionál.

A mai épület elődje 1780-ban készült el Vertics József földmérő tervei alapján. 1839-ben ezt az épületet átalakították Giba Antal, városi mérnök vezetésével. A felújítás során az alapfalak megerősítették és tovább bővíttették oldal irányban. 1929-ben pedig az épületet háromszintes szárnyépülettel toldották meg. A megyeháza Csanád vármegye székhelyeként kezdete meg működését, amely 1950-ig tartott. Ezután a városi tanács használta az épületet, majd az önkormányzat költözött be.

Návay Lajos (2026)

Az egykori megyeháza előtt már 1935-ben állítottak egy szobrot a földeáki Návay Lajosnak, de ezt 1945-ben lerombolták. A ma is látható kompozíciót a Návay-emlékév záró napján, 2016 avatták fel. Az eredetileg Szentgyörgyi István által készített szoborcsoport újra alkotói Kiss Jenő Ferenc makói és Győrfi Lajos püspökladányi szobrászművészek voltak. A szoborokhoz egy hármas lépcsősor vezet, közepén Návay Lajos egész alakos szobra áll, mellette pedig egy Anya és lánya, valamint Apa és fia helyezkedik el.

Kossuth Lajos (2025)

A Városháza előtti téren áll Kossuth Lajos szobra, amely nagyon hasonlít a hódmezővásárhelyire, ugyanis mindkettő Kallós Ede alkotása. A szobor 1905-ben állították fel a Csanád vezér téri főgimnázium elé, de 1949-ben átrakták mai helyére.

Ortodox zsinagóga (2026)

Makó zsidó városrészében áll a város zsinagógája, amely küllemében jól illeszkedik a környék házai közé.

Az egyhajós zsinagóga 1895-ben épült fel romantikus stílusban a helyi ortodox közösség segítségével. 2002-ben felújítot és újraszentelt zsinagóga azóta már az elszármazott makói ortodox zsidók fontos zarándokhelyévé vált, ahol évente egyszer, a csodarabbi, Vorhand Mózes halálának évfordulóján istentiszteletet is tartanak.

Fájdalmas Szűzanya-kápolna (2026)

A makói Csanád vezér tér legjelentősebb empire stílusú műemléke a volt püspöki nyaraló épülte.

A püspöki rezidenciát és a hozzá tartozó kápolnát Kőszeghy László püspök építette 1826-ban nyári laknak. A dór oszlopos épületnek a kápolna a hangsúlyos része. Az épületben 1935-től fiúinternátus költözött be, a hívek gondozását pedig szerviták vették át. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során megfordult itt Horváth Mihály püspök, és Kossuth Lajos, Magyarország kormányzója is.

Országzászló (2026)

Az első makói országszászlót 1942-ben állították, hogy eképp emlékezzenek a trianoni békediktátum fájdalmára. Az emlékműről nem sokkal később a kettős keresztet és a turulmadarat is leszedték, majd 1947 márciusában le is rombolták. A Csanád vezér tér végében, a buszállomás szomszédságában található, mai emlékművet Makó Városa Önkormányzata állíttatta  2017-ben Loós Károly tevei alapján.

II. világháborús emlékmű (2026)

A Csanád vezér tér elején áll a város II. világháborús emlékműve, amely nem csak a makói hősi halottakra, hanem a városért vívott harcokban elesett honvédokról és polgári áldozatokról is megemlékezik.

A mészkőtalapzaton álló, lehajtott fővel tisztelgő katona szobrát Papp Zoltán tervezte, és Kiss Jenő Ferenc faragta. Az emlékművet 1993-ban Tőkés László református püspök és Végh Ferenc vezérőrnagy jelenlétében avatták fel.

József Attila (2026)

A róla elnevezett gimnázium előtt áll József Attila egészalakos bronzszobra, amelyet Tar István készített el 1957-ben. A költő 14 éves korában került a Makóra, ahol pályája is elkezdődött, és többek közöti itt írta a „Megfáradt ember” című költeményét.

Túra: Nagykőrösi környéki erdőkben (2026)

„Mint villámlás valál, fényes, rövid.

Nem tudni honnan, nem tudni hová,

Azt sem tudnók, voltál-e igazán?

Ha a rom, mit hagyál, nem mondaná.”

(Madách Imre)

Szabadságharcosok útja

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Nagykőrös vá. (Z) – Szuroki út – Richter Safari Park (P) – Kisgatyás – Pusztai tölgyes – Hantháza

 

Táv és szintemelkedés:

15,9 km/ 80 m

---

A Kisgatyás

Túra: Újévköszöntő túra a Budai-hegységben (2026)

„Ott alant, alant, a mélyben,

A kék messzeség ködében,

Ott a város... csak ugy rémlik,

Mint a múlt, amelyet félig

Átadott immár a lélek 

 felejtés éjjelének.

Kinn vagyok a természetben,

Fönn magasra nőtt hegyekben”

(Petőfi Sándor)

Ott a város

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Budaörs, kálvária - Kő-hegy és Szeplőtelen Fogantatás kápolna (P) - Farkas-hegy - Piktortégla-üregek - Magaskő-kőfejtő (BTSSZ emlékhely) (S) - Makkosmária (M) - Normafa (Z) - Széchenyi-hegy - Madonna-kápolna - Ördög-orom - Farkasrét 

Táv és szintemelkedés:

15 km/ 800 m

---

Barangolók a hóban

Svábhegyi víztorony (2026)

A svábhegyi víztorony, 1923 óta a magasabban fekvő budai házakat látja el vízzel. A 30 méter magas ipari műemlék tornyot Zielenszky Szilárd tervezte, a kivitelező pedig a Fodor és Reisinger cég volt.

Normafa (2026)

A Normafa már az 1800-as években kedvelt kiránduló hely volt, de akkor még Viharbükk volt a neve . Egy régi monda is kapcsolódik, miszerint a hegység keleti lejtőjének tetején állt egy vén bükkfa, amely Mátyás király születésekor sarjadt. Ezt a méretes óriást több ízben  isvillámcsapás érte, míg 1927. június 19-én ki nem dőlt. A kidőlt fatörzset a margitszigeti artézi forrás medencéjében helyezték el, de nem éppen azt hatást érték el amit szerettek volna, ugyanis a vastag mészbevonat örökre odakötötte a teknő falához a törzset.

Normafa arról híres még, hogy 1840-ben itt énekelte Bellini: Norma című operájának nagyáriáját Schódelné Klein Rozália, európai hírű énekesnő. Ettől kezdve Viharbükk Normafaként lett tovább emlegetve. Egyébként a Norma című opera főhőse egy druida papnő, aki Galliában, sötét sűrű rengeteg mélyén a holdistennőhöz küldi fel imáját.

„Normafa,

Hajdanidőn itt lengett lombod a szélben,

Ünnepi hegymászók vig dala szállt körüled,

Normafa,

Majdanidőn lombod közt éled az ének,

Győzve sivár közönyön, győzve dühös viharon.”

Devecseri Gábor

Engesztelő Kápolna (2026)

2023-ban készült el Normafa legújabb kápolnája az Anna-réten, amely az Engesztelő Kápolna nevet kapta.

A kápolna Márkus Péter és Koczka Kristóf tervei alapján készült. A hívek adományából felépült, kb. 30 négyzetméteres kápolna méretei elenyésző, de mivel az oldala kinyitható, így szabadtéri szertartások megtartására is alkalmas.

Szent Anna-kápolna (2026)

Normafa régebbi kápolnája 1825 és 1830 között épült az Anna-rét szélére. A kis erdei kápolnát Szent Anna tiszteletére szentelték fel, és később népszerű zarándokhellyé vált. Akkoriban Anna-napokon az emberek Budakesziről és az angol kisasszonyok Zugligeti zárdájától zarándokoltak ide. 1952-53 körül a kommunista munkásszervezetek lerombolták kápolnát, amely emlékét jó néhány esztendeig csak egy vadgesztenyefára akasztott Szent Anna-kép őrizte. A kápolna újjáépítése csak a rendszerváltás után, 1992-ben került sor.

A Budapest-Zugliget egyesület megalakulásának 100. évfordulójára a Salamin család segítségével, széleskörű társadalmi összefogás épült újjá a népszerű kápolna.

Három katona sírja (2026)

A Makkosmáriáról Normafára vezető turistaút mentén, a Csacsi-réttől nem messze található egy kövekkel körberakott sírkereszt. A „Három katona sírja” viselő emlékhelyen lévő sírban II. világháborúban elesett honvédek nyugszanak.

Angyalok királynéja római katolikus templom (2026)

A legenda szerint 1731-ben egy Traub János nevű legény a budakeszi határában fekvő szőlőkbe igyekezett, amikor egy útszéli tölgyfánál a szenvedő Krisztus arca jelent meg előtte. Traub később vásárolt egy Gyermekét tápláló Szűzanyát olajfestményt, amelyet arra a tölgyfára függesztett.

1737-ben a zarándokok adományaiból kicsi kápolna épült a makkosmáriai Máriakép fölé, amelyet a fogolykiváltó trinitárius szerzetesek gondoztak. A rend 1783-as feloszlatása után az épület rommá vált. 

1938-ban szervita szerzetesek szervezték újjá a kegyhelyet, a romos kápolna helyére pedig új templomot építettek 1947-ben. A barokk istenházban megőrizték a fatörzset és kegyképet is, amelyek ma a kegyoltár mögött illetve felett láthatóak.

Magaskő-kőfejtő (BTSSZ emlékhely) (2026)

A Magaskő-kőfejtő a Budai-hegységben, Makkosmária környékén található, amely napjainkban a Budapesti Természetbarát Sportszövetség emlékhelyének ad otthont. 

A békés, természeti környezetben elhelyezkedő pihenőhely nem csak a természetjárók kedvelt találkozási pontja, hanem a szövetség elhunyt tagjainak is itt állnak kopjafái vagy emléktáblái.

Piktortégla üregek (2026)

A Budai-hegységben, Budaörsi környékének egyik legérdekesebb látnivalója a Piktortégla üregek, a jellegzetes, barlangszerű üregek valójában ipartörténeti emlékek.

A 19. század második felében kezdték el bányászni a különleges „festékföldet” a Csiki-hegyekben és a Frank-hegyen. A hőforrások működése révén kialakult, tűzálló agyagot többnyire a budaörsi német családok bányászták és exportálták. Az itt bányászott fehéragyagból úgynevezett piktortéglát vagy más néven festőtéglát készítettek, amelyet a szobafestők vízzel elkeverve a mészfestékhez adtak, és alapozó fedőanyagként használtak. A II. világháború után a német lakosságot kitelepítették, és a gyártás leállt.

A budai turistautak mentén napjainkban még találhatóak ezek a barlangszerű kürtők és tárnák, amely egy részét mára betömték vagy lezárták, de még találunk olyat is, ami nyitva maradt. Figyelem ezek a barlangok omlásveszélyesek, megközelítésük életveszélyes!

Nepomuki Szent János római katolikus templom (2026)

Budaörsnek már a középkorban is volt egy temploma, amely a török hódoltság alatt elpusztult. A mai templom elődjét a 18. században ide érkező német katolikus telepesek építették fel 1738 és 1752 között. A Nepomuki Szent János tiszteletére felszentelt késő barokk és kora klasszicista stílusú templomot Mayerhoffer Ádám és Medhammer György építészek tervezték. A növekvő népesség miatt 1802 és 1810 között Lösch János tervei alapján kibővítették és átépítették az épületet, amely így nyerte el mai formáját.

Szeplőtelen Fogantatás-kápolna (2025)

Budaörs leghíresebb látványossága az Ófalu fölé magasodó sziklán álló Szeplőtelen Fogantatás-kápolna.

A barokk kápolnát Wendler Ferenc budaörsi földműves építette 1855-ben. A legenda szerint Wendler Ferencnek több alkalommal is megjelent Szűz Mária, egyszer egy kő-hegyi rózsabokor mellett, ezért építtetett a kápolnát a hegyre. 1857 után az özvegy Wendler barlangot vájt a kápolna melletti sziklába, és ebbe a barlanglakásába költözött, hogy a hátralevő életét a kápolna gondozásának szentelje. Wendler Ferenc1897-es halálát követően a kápolnát továbbra is a család gondozta 1931-ig, ezután az egyházé lett az épület.

Az épületet második világháborúban kifosztották, azután pedig kezdetét vette a kápolna folyamatos pusztulása. A IX. Pius pápa által adományozott Szűz Mária-szobrot azonban a családnak sikerült kimenekítenie.  Az 1950-es évekre a kápolna, a kereszt és Wendler sírja szinte teljesen eltűnt a Kőhegy tetejéről. 2003-ban a Budaörs Német Nemzetiségi Önkormányzat kezdeményezésére közadakozásából újjáépíttették a kápolnát, és a Mária-szobor is visszakerült ide.

Kő-hegy (2026)

A budaörsi Kő-hegy egy markánsan kiemelkedő sasbérc, amely nemcsak földtudományi, tájképi és kultúrtörténeti értékek, hanem fontos élőhelyi védett növényeknek és állatoknak. A tetején álló Szeplőtelen Fogadtatás kápolna pedig híres keresztény zarándokhely.

A Budaörsi-kopárok keleti tagja egy 235 méter magasságú dolomitrög, amely tagjai különleges sziklaformációt alkotnak. A hegy fő tömegét a térség legidősebb felszíni kőzete, a középső és késő triász korú alkotja, amelynek kora kb. 240-235 millió év. A csúcsot a város fogja körbe, és az így elszűkült terület ad otthont az itteni páratlan növény- és állatvilágának. A sziklaplatót érdemes körüljárni, ugyanis innen fantasztikus kilátás tárul elénk a városra, és a Budaörsöt körülölelő Csíki-hegyek koszorújára.

Szentháromság-szobor (2026)

Budaörsön, a Kő-hegyen található Szentháromság szobrot Rákos Péter szobrászművész alkotta, és 2004-ben avatták fel. A kő-hegyi oszlop tetején az Atya ül, fénysugaraktól övezve, kezében tartva a keresztet, amelyre Jézust feszítették, feje felett pedig a Szentlélek látható galambként ábrázolva.

Kálvária-domb és kápolna (2026)

Budaörs legszebb pontján magasodik a Kálvári-domb, amely geológiailag egy szabályos alakú gejzírkúp.

A domb aljában áll egy kis kápolna, ahonnan egy szerpentin úton lehet feljutni a kálvária tetején álló kereszthez, valamint Szűz Mária és Szent János evangélista fehér mészkőből faragott szobrához.

A Kálvári-domb aljában álló eredeti Kálvária kápolnát Kreisz Jakab építtette 1817-ben. 1821-ben kezdte el a római katolikus egyházközség a keresztút megépítését a 174 méter magas dombon, amelyet végül 1851-ben fejeztek be. Ekkor még a nyolc stációból álló, csigavonalban vezető keresztút készült el, amely „koronája” Szűz Mária, Szent János és Mária Magdolna szobrai voltak. A Jézus Krisztus kínszenvedését és kereszthalálát megörökítő stációk fülkéiben pedig egy-egy reliefek voltak láthatóak. 1945 után a kápolna köveit széthordták, csak csupán a fakereszt menekült meg, amely darabjai mostani kálváriakápolnában láthatóak.

2000-ben széles városi összefogás eredményeként a kálváriát felújították, a stációk fülkékbe pedig Molnár Göb Zoltán budaörsi művész ólomüvegképei kerültek. 2002-ben a kápolnát is újjáépítették Orbán Tibor építész tervei és az eredeti kápolnáról készült fotók és rajzok alapján. Szűz Mária és Szent János apostol szobrai pedig 2011-ben kerültek vissza az eredeti helyükre, amelyek Kőrösi Antal alkotásai.