Károlyi-kúria (2025)

Az Andrási utca 13. szám alatt található a Károlyi-kúria, amely az uradalmi időkben tiszttartói ház volt.

A Károlyi-család által 1802-ben építtetett urasági ház homlokzatán a kapu fölött megtalálható a timpanon, amely klasszicizmus egyik jellegzetessége. A Kopold Imre által tervezett ház udvar felőli oldalán pedig félköríves oszlopsorral ellátott, fehérre meszelt tornác fut körbe. A korábban egyházi célokat szolgáló épület ma kulturális intézmény, s különböző gyermek és ifjúsági programok, kézműves foglalkozások tartanak benne.

Pincemúzeum (2025)

A hódmezővásárhelyi Pincemúzeumot 2003-ban nyitották az egykori Agrárcentrum Petőfi úti épületében, ahol a régi paraszti eszközöket mutattatják be a látogatóknak. A kiállítás anyagát Nagy Vera, a Tornyai János Múzeum főmuzeológusa állította össze, és főként Perényi János magángyűjteményéből áll.

Belvárosi Fazekasház (2025)

Hódmezővásárhely a 19. század második felében az alföldi fazekasság egyik központja volt. A virágkorában minden városrész más, különböző stílusjegyekkel készítette a kerámiákat. A helybeli fazekasok nagy mennyiségben tálakat készítettek, de butella, kancsó, bögre, bödön is kikerült a kezük alól. A Belvárosi Fazekas házban Ambrus Sándor fazekasmester kiállítóterme található, ahol műhelyét látogathatják meg az érdeklődők, de a bátrabbak a korongozás, a festés és az agyaggyúrást is kipróbálhatják.

Szent László (2025)

A hódmezővásárhelyi Szentháromság-templom szomszédságában áll Szent László király mellszobra, amelyet 2017-ben, a Szent László-emlékévben avattak fel. Szent László-szobor adományozója Kenéz Heka Etelka volt, magalkotója pedig Lantos Györgyi szobrászművész.

Majolikagyári emlékmű (2025)

1912-ben alapították meg a hódmezővásárhelyi majolikagyárat „Művészek Majolika és Agyagipar Telepe néven”, amely célja a pusztuló népi fazekasság értékeinek üzemi keretek közötti megmentése volt. A Majolikagyár fennállásának 60. évfordulóját a város kiállítással és emlékmű állítással ünnepelte. Ez alakalomból állították fel 1972-ben a Belvárosi katolikus templom parkjában Probstner János iparművész alkotását. Az emlékmű térbehelyezését Borvendég Béla álmodta meg.

Szentháromság templom (2025)

 Hódmezővásárhely határában, a középkorban tizenöt templom állt, amelyek közül csak csomorkányi vészelte át valamelyest a török dúlást. A ma is látható belvárosi Szentháromság-templom elődjét 1750-ben építették fel barokk stílusban. Az egyhajós épületet Ybl Miklós tervei szerint 1860-ban háromhajósra bővítették. A templom főbejárata fölött az építtető, a gróf Károlyi-család címere látható. 

Az istenház belsejében látható főoltár barokk Szentháromság képe a híres festő, Maulbertsch munkáihoz hasonlít. A templom főoltárán látható képet Iznám János készítette, az oltárépítményt pedig az 1873-as bécsi világkiállításon vásárolta a gyülekezet. A hajóban álló mellékoltár Jézus Szíve tiszteletére készült 1889-ben. A belsőben található barokk szószék és főoltár is még az eredeti.

Kecskepásztor (2025)

A hódmezővásárhelyi Szentháromság-templom kertjében áll Péter Zsuzsa 1977-ben készült alkotása, amely egy kecskét tartó fiatal fiút ábrázol. A mostani szobor eredeti változata a XIII. Vásárhelyi Őszi Tárlaton mutatkozott be.

Hódmezővásárhelyi Nemzetközi Kerámia Központ (2025)

A Hódmezővásárhelyi Nemzetközi Kerámia Központ az 1897-ben emelt eklektikus-neoreneszánsz Kovács-Küry Református Elemi Népiskola épületében működik. A kerámia szimpózium egy kiállítóhely, ahol kerámiatörténeti, és a kortárs magyar kerámiaművészetet bemutató kiállítások láthatóak. A Központ - művésztelepen dolgozó művészek munkáiból - évente több kiállítást rendez, de emellett oktatási központként is funkcionál Hódmezővásárhelyen.

Fésűs korallgomba (Clavulina coralloides)

A fésűs korallgomba lombos és tűlevelű erdőkben egyaránt megtalálható, gyakran nagy csoportokban él.

A puha, törékeny korallalakú gombafaj júniustól októberig terem, de nem ehető.

Boszorkánysziget (2025)

A szegedi Boszorkánysziget formája egy 1786-os térképen látható legjobban, amely akkoriban még valóban kettészelte a Tiszát. A ma már csak nevében sziget az egykoron itt megejtett boszorkány kivégzések miatt kapta nevét.

A Boszorkánysziget napjainkban egy bokrokkal, cserjékkel benőtt csendes, nyugodt ártér, ahol egy kellemes sétaút is található.

Református templom (2025)

Alsónémediben 1608-ban telepedtek le pásztoremberek, aki létrehozták a mai gyülekezet alapját. 

A helyi reformtusok az akkor méüresen álló katolikus templomba tartották istentiszteleteiket. Ebből az időszakból maradt fent a ma is a közösség tulajdonába lévő arannyal futatott úrvacsorai kehely. 

A ma is látható eklektikus templomuk 1922 és 1927 között épült fel a Templom utcában.

Szent István és Szent László (2025)

 

Az Alsónémediben álló Szent Kereszt felmagasztalása-templom homlokzatának barokk szobrai a 18. század közepén készültek, amelyek Szent Istvánt és Szent Lászlót ábrázolják.

Szent Kereszt felmagasztalása templom (2025)

Alsónémedinek már a 14. században volt egy Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt temploma, amely a Szent Gellért monostorhoz tartozott. Az épület a hódoltság alatt a kálvinisták kezébe került, akiktől 1719-ben vették vissza a katolikusok. Ezt a templomot 1750-ben lebontották, és ennek helyére épült a mai barokk istenház. 

A Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére felszentelt templomot Althann M. Károly építtette, megbízója pedig Eszterházy I. Károly váci püspök volt. A templom belsejében lévő főoltáron Mária és Szent János szobra látható. A mellékoltárokat pedig a Fájdalmas Szűz és Nepomuki Szent János oltárképei ékesítik.

Túra: Kolon-tavi északi karéj (2025)

   „Fatáborok mozdulnak álmaimban,

zegzugos világom

zúgását hallom itt az Alföldön is egyre,

ezen az óriás tisztáson.

Arcomba fenyvek hűs árnyai esnek.

Forrás érce csattan.

Szamócák édes illatát érzem

pusztító pusztai sugarakban.”

(Bányai Kornél)

Kiskunsági sárga

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Hármashatár (S) – Balogh-hegy – Izsák – Kolon-tavi Oktatóközpont – Aqua Colun tanösvény – Madárvárta – Bikatorok tanösvény – Nagy-vízi kilátódomb – Matyótelepi iskola – Zsáki-halom – Soltszentimre, katolikus templom

Táv és szintemelkedés:

23,1 km/ 90 m

---

Piroska és a túravezető

II. világháborús emlékmű (2025)

Soltszentimrén, a Hősök terén áll egy II. világháborús emlékmű is, amely Krasznai Lajos szobrászművész alkotása. Az 1943-ban avatott emlékmű közepén látható dombormű időszerűen ábrázolja a háborút, láthatóak rajta harckocsik és repülők is.

Szent Imre (2025)

A soltszentimrei Polgármesteri Hivatal előtt látható Szent Imre mellszoba, amely 2007-ben lett felállítva. Lantos Györgyi és Máté István alkotását a herceg születésének 1000-ik évfordulója alkalmából kapta a település.

Szent Imre templom (2025)

A település központjában álló katolikus templom 1937-ben épült klasszicista stílusban. Az istenház Szent Imre magyar királyi herceg nevét viseli. 

A templom előtt látható még egy emlékkereszt, amelyet az I. világháborúban elhunyt hősi halottak emlékére állítottak.

Zsáki-halom (2025)

A Zsáki-halom Soltszentimre külterületén, a Matyótelepi határrészen található. 

A 112 méter magas homokbuckán csak pár fenyőfa díszeleg, és az egyik oldalában lévő kis homokteknőben lehet rá feljutni. A magaslat kilátóhelyként is remekül megállja a helyét, ugyanis a tetejéről Soltszentimrére, a Reveckei-halomra és Izsák irányába is remek kilátás nyílt.

Matyótelepi iskola (2025)

A Matyótelepi iskola 1928-ban épült, amely az alföldi iskolaépítési és oktatásfejlesztési program keretében készült el. 

A tanyai iskolában 1971-ben szűnt meg a tanítás, de az iskola napjainkban is egész jó állapotban van. Előtte ma is áll az eredeti fakereszt, amelyen bádog korpusz látható.

Tanösvénytúrák: Bikatorok tanösvény (2025)

2010-ben került kialakításra a Poszáta tanösvény „örökségét” átvevő Bikatorok tanösvény, amely a nevét az itteni buckavonulatról kapta. 

A Nagy-víztől induló sétaút először egy 117 méter magas kettős buckára vezet fel, majd megkerüli a Madárvártát és visszatér a kiinduló pontjához. Az információs táblákat olvasva a Kolon-tó és a környező homokbuckák élővilágát ismerhetjük meg. A tanösvény legmagasabb pontján egy kilátó is áll, de sajnos rossz állapota miatt le van zárva a látogatók elől.

A tanösvény adatai

Táv: 3 km

Állomások: ?

Üzemeltető: KNPI

Füzet: nincs

Kolon-tavi Fürkésző Oktatóközpont (2025)

2024-ben készült el az az oktatóközpont, amely a Kolon-tó természeti értékeinek megismerését segíti.

Az izsáki Kolon-tavi Fürkésző Oktatóközpont a tó mellett található, és az épületben rendhagyó természetismereti órák és foglalkozások várják a látogatót. Az építmény tetején kialakított kilátópontról pedig szinte az egész Kolon-tó belátható.

Tanösvénytúrák: Aqua Colun tanösvény (2020)

Az izsáki Aqua Colun tanösvényt a Kiskunsági Nemzeti Park hozta létre, hogy még jobban felhívja figyelmet a Kolon-tó madárvilágára, hiszen több madármegfigyelő kilátó is helyet kapott a tó mellett.

A tanösvény Izsákról, a sportpálya mellől indul és a nemzeti park madárles-kunyhójáig vezet. A túra közben ismerteti a Kolon-tó jelenlegi állapotát és bemutatja az itteni nagy kiterjedésű nádas-mocsár gazdag élővilágát.

2024-ben az Aqua Colun tanösvény is „ráncfelvarráson” eset át, amikor is egy hét állomásból álló digitális sétautat adtak át a nagyérdeműnek.

A tanösvény adatai

Táv: 3,5 km

Állomások: 7

Üzemeltető: KNPI

Alkalmazás: van

Balogh-hegy (2025)

Az izsáki Balogh-hegy a maga 122 méterével a környék legmagasabb pontja. 

A homokbuckára több meredek emelkedőn lehet feljutni, a tetejéről. A változatos felszíni formával rendelkező területet uraló borókás, árvalányhajas és pipaccsal teli mezőket látunk.

Déli porcelánbagoly (Dysgonia algira)

A déli porcelánbagoly vagy más néven ibolyásbarna vándorbagoly szinte mindenütt előforduló vándorló faj.

Az imágó elülső szárnyának széles világosszürke vagy barnásszürke szalagjáról ismerhető fel.

A sárgásszürke hernyójának tápnövényei a szeder-, fűz- és rekettye-fajok.

Túra: Homokháti sárga (2025)

„...van egy másik,

hireken túli Magyarország.

szívem fölött elférő rezervátum,

ahol a földeken térdelnek a parasztok,

kérlelve a megváltó palántákat,

a műhelyekben derékig meztelen

bronzzá égnek a férfiak,

az arató gépek nyomában

minden szemet imával óva hajladoznak

a szentté öregedett emberek...”

(Váci Mihály)

Homokháti sárga

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

  Dugonics-erdő (S) – Back-kápolna – Bukor-hegy – Magyar László emlékpark – Öttömös – Kisboldogasszony-templom – Szerelem-domb - Szent Erzsébet-kilátó – Petróczi iskola

Táv és szintemelkedés:

15,1 km/ 40 m

---

Szekér erdeő fohászával

Nagy pávaszem (Saturnia pyri)

A nagy pávaszem hazánk legnagyobb szárnyfesztávolságú őshonos lepkefajunk, amely a pávaszemes szövők legnagyobb európai faja is. A lenyűgöző méretekkel rendelkező, barnás árnyalatú lepke gyakori vendége falvaknak és kisebb városoknak, ugyanis hernyójának tápnövényei közt többféle gyümölcsfa szerepel. A rövid életű áprilistól júniusig repül, gyakran lehet látni falon vagy oszlopon lévő, nagyteljesítményű lámpák közelében.

Katonasír (2025)

Az öttömösi erdőben, nem messze a Bukor-hegytől egy ismeretlen katona sírja található.

A két nagy fenyőfa között fekvő, szépen rendben tartott sír fejfáján a 2011-es felirat olvasható, amely valószínüleg a síremlék elkészítésének a dátuma.

Bukor-hegy (2025)

Csongrád-Csanád vármegye legmagasabb pontját egy geodéziai mérőtorony jelzi, amely egy nagyobb földalom tetején áll.

A Bukor-hegy tetjén lévő toronyba hivatalosan tilos felmenni, de sokan nem tudnak ellenállni a kísértésnek, hiszen az Alföld egyik egyedi panorámája nyílik a magasból. A torony tetejéről Öttömöst, az Öttömösi baromjárást, Ruzsát, a Klauzál-erdőt és a Felső-Ásotthalmi erdőt láthatjuk be. A lábunk alatt egyébként az ország egyik legfiatalabb természetvédelmi területe, a Körös-éri Tájvédelmi Körzet húzódik. A Kőrös-ér völgyére leginkább jellemző erdőket az itteni szél fújta homokbuckák megkötésére telepítették.