Piran - Óváros (2025)

Piran a szlovén tengerpart legromantikusabb városa, ahol a velencei stílusú házak, a káprázatos panoráma és a kéklő tenger ragadja magával az embert.

A város több mint 500 évig a Velencei Köztársasághoz tartozott, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része volt, így az óváros legtöbb épülete barokk vagy a szecessziós stílusú. 

A szlovén tengerpart legszebb városa a sónak köszönheti fejlődését, ugyanis a pirani sólepárlókban ma is ősrégi módszerekkel készül a világszínvonalú fleur de sel (sóvirág).

A város Főtere, a színes házakkal teli Tartini tér érdekessége, hogy az 1864-es földcsuszamlásig a város belső kikötője volt. A téren található többek között a névadó, Giuseppe Tartini hegedűvirtuóz szobra. De több érdekes épületet is áll a téren, például a Városháza épülete vagy a Velencei-ház.

Az óváros színes épületekkel teli macskaköves szűk, kis utcácskáin pedig érdemes sétálni egyet, ahol eltévedni szinte lehetetlen.

Korányi fasor (2022)

A Belvárosi hídtól délre található a Korányi fasor, amely kb. 850 méter hosszban húzódik a Tisza mentén. 

A tölgyek és platánok által uralt fasort Klinika szegélyezi, ezek közül a legtöbb a szádfordulón készült, és műemléki védelem alatt áll. De több szobrokat is találunk a házak előtti parkokban, ahol néhány ritka növény is látható.

 

Villányi Pincesor (2022)

Villány főutcáján található a helyiek által csak alsó pincesornak hívott műmeléki jellegű pincesor, amely a borturisták kedvelt célpontja. 

A régies stílusban épült pincék mindegyikében adózhatunk a borkóstolás szenvedélyének, sőt a legtöbbjükben étkezésre is van lehetőség. Érdemes felkeresni este is ezeket a vendéglátóhelyeket, ugyanis ekkor teljesen más arcát mutatja a pincesor.

Bodrogközi Múzeumporta (2019)

Cigándon található a Bodrogköz egyetlen falumúzeuma, amely betekintést nyújt a település múltjába.

A község vezetősége 1999-ben gondolta úgy, hogy a település központjában lévő elhagyatott épületet megvásárolja, és falumúzeum kialakításába kezd. Régi fotók alapján építették újra a tornácos épületet, amely nádtetőt kapott. Napjainkban a falumúzeum főépületében négy helyiség látogatható: az 1920-as évekből való tisztaszoba és a pitvar, a másik két kiállító helyiség pedig a szőttes és a helytörténeti kiállítás. 

A hajdani istálló helyén múzeumpedagógiai foglalkoztató terem került kialakításra.

Dohánygyár (2019)

A sátoraljaújhelyi dohánygyárban 1894 őszén indult a termelés, majd 1895-től gyári népkonyhát alakítottak ki benne. A világháborúk alatt szünetelt a termelés, hadikórházként működött, később gépi gyártásra álltak át. A gyár termékei országszerte keresettek voltak, különösen azok a márkák, melyeket csak itt gyártottak (Symphonia, Románc, Dukát). A gyár dolgozóinak kulturális életére sokat fordítottak, megszervezték a tűzőrséget, az üzemi könyvtárt és klubot, bölcsődét, óvodát, büfét, éttermet üzemeltettek.

1992-től több tulajdonosváltáson ment át az üzem, de a mai napig hazánk egyedüli magyar kézben lévő dohánygyára az újhelyi üzem

Simonffy ikerbérházak (2019)

A Kossuth tér és a Piac utca sarkán álló saroktornyos, kétemeletes kettős bérházat 1899-ben, illetve 1900-ban építették Szilágyi János tervei alapján. A földszinten üzletek, az emeleteken nagypolgári lakások kaptak helyet, de emellett vívóterem, szatócsbolt és könyvtár is volt a kölcsönből épített városi bérházban.

Vármegyeház és a Bencés apátság romja (2018)

 A szekszárdi bencés apátságot I. Béla király alapította valószínűsíthetően 1061-ben. A tatárjárás után az apátság épülete köré vár épült, a 14. században pedig már iskola működött az monostorban. Mohács felé vezető útján a törökök rátették a kezüket a várra, és csak 1686 szeptemberében sikerült a keresztény seregek visszafoglalni Szekszárdot. Az itt álló kereszt alaprajzú templom 1794-ig állt, ugyan is egy szörnyű tűzvész által elpusztult, a köveit elhordták az új istenház felépítéséhez.

Az apátság uradalmi épületeit átépítették megyeházának, 1804–1805 között Schmidt Vencel tervei szerint bővítették. A mai formáját Pollack Mihálynak köszönhetjük, aki dór oszlopsoros, timpanonos rizalitot álmodott ide. 1967 és 1972 között az apátság alapjait feltárták, és az előkerült a falakból hangulatos romkertet alakítottak ki a Vármegyeháza udvarán. A helyszín rendszeresen színteret biztosít hangversenyeknek és folklórműsoroknak, a házban a 2000-es évek eleje óta a Tolna Megyei Levéltár működik.

ÓSzolnoki vasútállomás (Indóház) (2018)

Szolnoki vasútállomás Magyarország legrégibb vasútállomása, amelyet 1847. szeptember 1-jén adták át és ünnepélyes megnyitóján többek között Széchenyi István és Kossuth Lajos is részt vett. A klasszicista stílusú épülete Wilhelm Paul Spenger tervezte és a vasúti építészet egyik ma is fennmaradt jellegzetes építménye. Az épület együtteshez hozzá tartozik egy vízház is, amelyet 1850 körül építettetek romantikus stílusban. 

A ma már műemléki védettséget élvező épületben kapott helyett Magyarország legnagyobb repülőmúzeuma, a szolnoki RepTár.

Városháza (2016)

A Mezőtúr központi részén található városháza Spiegel Frigyes és Englert Károly tervei alapján készült és 1928-ban adták át. Az eklektikus, négyszintes épülethez egy torony is tartozik, ahonnan remek panoráma nyílik a településre. 

Esterházy Vadászkastély (2016)

A kolostor legjobban éppen marad helyisége a refektórium, amelyet a rend feloszlatását követően.gróf Esterházy Móric 1860 körül vadászkastéllyá alakíttatott.

Az épületben csodával határos módon meg maradtak Vogel Gergely csodálatos freskói láthatóak. A 27 kép magyar királyokat, szenteket, a rend történetét és az államalapítás főbb mozzanatit mutatja be.

Az ebédlő falán látható Da Vinci Utolsó Vacsorájának sajátos másolata, ugyan is ezen a festményen egy kamalduli szerzetes is helyet kapott az asztalnál.

Cellaházak (2016)

A szabályosan elhelyezkedő, egységes alaprajzi kialakítású remetelakokra külön alapítványt hoztak létre, hogy a főúri adományokból fedezzék az építkezést és később a remete ellátásának költségeit. Minden cellaház négy helyiségből állt, az épület ékessége volt a freskókkal, stukkókkal gazdagon díszített, oltárral felszerelt kis kör alaprajzú kápolna.

Kamalduli remeteség (2016)

A kamalduli remeteség megépítése 1733-ban kezdődött el a nagy osztrák barokk építész, Franz Anton Pilgram tervei szerint.  A munkálatokat Pilgram halála után Fellner Jakab fejezte be, a cellaházak több mint húsz éven át épültek.

Széchenyi tér (2016)

A Széchenyi István nevét viselő tér a város közigazgatási, kereskedelmi és idegenforgalmi központja. A főtérbe sugárszerűen tizenkét utca torkollik, a középkorban a város piactere is itt állt.

Az észak felé fokozatosan emelkedő tér különleges műemlékekben gazdag, itt található a Dzsámi, a Városháza, a Megyeháza, a Nádor-szálló, a Zsolnay-kút, az Irgalmasrendi templom, a Szentháromság-szobor és Hunyadi János bronz lovas szobra.

Belváros temető családi síremlékei (2014)

1910-ben készült el a temető legnagyobb megjelenésű családi sírboltja, a műemlék védettség alatt álló Wagner-síremlék. A szecessziós sírbolt központi részén helyezkedik el a Jézus szíve mozaik, amelyet fekete gránitból készült építmény fog közre.

A temető talán legszebb domborműve a sajátos megformálású Brauswetter-Frankó család fehér márvány síremlékén látható, amely „Az elmúlás allegóriája” címet viseli.

Nepomuki Szent János és Kőhíd (2012)

A pásztói Kövecses-patak egykori szakaszán áll a középkori eredetű Nepomuki Szent János szobor. A riolittufa emelvény és híd is barokk stílusban épült, a műemlék megóvása érdekében rézkupola került a szoborra.

Középkori üveghuta (2012)

A 12. századi, Pásztói bencés szerzetesek üveggyártásának emlékét őrzi az óvárosban két feltárt üveghuta. Az itteni leletek bizonyítják a középkori nemesfém bányászatnak virágzását, ezáltal Közép-európai legrégebbi üveggyártásának központja volt Pásztó.

Oskolamester háza (2012)

A 15. század elején egy végrendeletben említik először az műemlék együtteshez tartozó iskolamesterházát. A 16. századi tűzeset után újra építették. Egészen a 70-es évek végéig használta a kántortanító és családja. Az épület helyreállításának befejezése óta tájházként üzemel.

Ciszterci kolostor és romkert (2012)

A Nyugat-Mátra lábánál elterülő Pásztó egyik legjelentősebb műemléke az egykori bencés monostor romja, amely  a 11. század végén épült. III. Béla 1190-ben a cisztercieknek adta az épületet, aki megnagyobbították és felvirágoztatták az itteni rendet. Monostor fejlődésnek indult, míg nem a császáriak 1551-ben felégették. A ma is látható barokk kolostor 1716 tájékán épült az Árpád-kori apátság köveinek felhasználásával. Az épület ma a Pásztói Helytörténeti Múzeumnak ad otthont, amelyben az Évmilliók emlékei Nógrádban című kiállítás és a város történetét bemutató tárlat kapot helyet.

Zsigmond király (2012)

Pásztó életében meghatározó szerepet játszó Zsigmond király szobra a múzeum téren áll. Az egész alakos bronzszobrot 1987-ben emelték.

Szent Lőrinc vértanú római katolikus templom (2012)

Pásztó műemlékekkel teli parkjában áll a kisváros értékes műemlékeinek legékesebbike a 12. században Szent Lőrinc vértanú tiszteletére emelt plébániatemplom.

Az épület román alapja 13. századi, amelyet az 1200-as évek végén bővítettek. A 15. században gótikus átalakításokat kapott templom, majd 1734-ben és 1767-ben barokk stílusban építették át.