Pécs-kő (2025)

A Pécs-kő vulkáni kúpja hasonló korú, mint a környék nevesebb vulkánjai, például a Salgó vagy Szílvás-kő. A kb. 5 millió éves csúcsról igen szép kilátás nyílik a városra, a Karancs és a Medves vidékére, de szép időben akár a Mátra és a Cserhát gerincei is láthatóak.

A bazaltplatón egykoron Pécskő vára állott, amelyet elsőként Görög Demeter 1802-ben készült térképe jelöl, de okleveles említés viszont nem maradt fenn. A helyi hagyomány szerint az itt álló erőd egy rablóvár volt. A 20. század elejétől bányászni kezdték a hegyet, hogy a város utcáinak kövezésére használják fel az itt található értékes kőzetet. A kőbányászat során pedig egy bronzkori település nyomaira bukkantak.

Az emberkéz nyomait viselő sziklán az évtizedek során egyedi élővilág alakult ki, ezért 1987 óta a csúcs és az erdő is természetvédelmi terület.

A Pécs-kő napjainkban kedvelt kirándulócélpont, amely „alsószoknyáján” a szikla geológiai és történelmi érdekességét bemutató tanösvénytáblák találhatóak. A sárga jelzésen, dél felől pedig egy esőbeállóval, padokkal és asztalokkal felszerelt pihenőhely is várja megpihenni vágyókat.

Bledi vár (2025)

A Bledi-tó fölött egy sziklaszirten áll Szlovénia egyik leghíresebb várkastélya, amelyet nem csak a parádés kilátás miatt érdemes meglátogatni.

Az oklevelek bizonysága szerint az erődítményt 1004-ben már állt, amelyet Windischgrätz hercegek építtették egy római korból származó őrtorony helyén. Az erődöt II. Henrik német császár a dél-tiroli brixeni püspökségnek adományozta, akik a következő évszázadokban felügyelték a környéket. 1278-tól egészen a 20. század elejéig a Habsburgok birtokolták a várat, akiknek a püspökök engedték át a kastélyt. A vár 1918-ban került szlovén tulajdonba, ekkor egy helyi tulajdonosa vásárolta meg a várat, de adósságai miatt elkobozták tőle.

A századok alatt a várat az időjárás viszontságai kikezdték, sőt egy ízben a tűz is pusztította. A gyakori tulajdonosváltás miatt pedig semmi nem maradt a történelmi értéket képviselő berendezéséből. A várban 1951-ben kezdődtek meg a felújítási munkálatok Tone Bitenc építészetmérnök vezetésével, amely mintegy 10 évig, 1961-ig tartott. Ekkor renoválták és újraépítették a megrongálódott épületrészeket, valamint régészeti feltárásokat is végeztek. Napjainkban az épület legrégebbi megmaradt része a román kori, kerek, tó felőli bástya, valamint a gótikus kápolna.

A vár ma már turista zarándokhely, ahol egy sok részből álló interaktív kiállítás látogatható, amelyek része a 16–18. századi fegyvergyűjtemény, lovagi páncélok, és ékszerek. Valamint egy vetítés keretében megtekinthető a Bledi-tó kialakulása és a Bécs-Trieszt vasútvonal megépítése.A soklátogatót vonzó vár legszebbnek tartott része a 16. században épült kis késő gótikus stílusú kápolna, a melyet Szent Albuin és Szent Ingenium püspöknek szenteltek. A szentélyt az 1690-es földrengés után kibővítették, felújították, majd barokk oltárokkal és képekkel díszítették.

Törcsvár (Dracula-kastély) (2024)

A brani törcsvári kastélyt az 1462-ben történt Vlad Ţepeş látogatása miatt Dracula gróf egyik kastélyának tartják, és ezért igen népszerű a belföldi és külföldi turistáknak egyaránt.

Törcs vára I. Lajos magyar király engedélyével, 1377-ben épült a mellette elhaladó, fontos kereskedelmi út ellenőrzésére, és a havasalföldi román vajdák betöréseinek védelmében. A várat hosszú ideig Brassó városa birtokolta, majd 1920 után a román királyi család kapta meg. Mária királyné azonban átépítette és romantikus kiegészítésekkel toldotta meg a várat. 1947-ben a román királyt lemondatták, a kastélyt pedig államosították, de az állam végül 2006-ban szolgáltatta vissza az örökösöknek.

A kastély napjainkban múzeumként működik, a román királyi család emléktárgyaiból berendezett állandó kiállítás tekinthető meg benne. 

A kastély napjaingban igen kedveld erélyi célpontt, ugyanis a legendákból és horror filmből ismert Dracula gróf is kapott egy teremnyi kiállítást.

Torockószentgyörgyi vár (2024)

A Torockószentgyörgyi vár története a Thoroczkay családdal köthető össze, akik az Ákos nemzetségéhez tartoztak egykor. Valószínüleg Torockai Ehellős lehetett az erőd első birtokosa, aki az 1300-as években erdélyi alvajda volt. A várból elsőként az 5-6 emeletes lakótorony épült meg feltehetően 1253 és 1272 között, majd később ehhez csatlakozhatott a vár déli része az erkélyeivel és lovagtermével. A tornyot viszont valamikor később építhették a vár bővítése során. 

A további évtizedekben a Toroczkaiak a politika és a történelmi események aktív részesei voltak. 1467-ben Mátyás ellen lázadnak az erdélyi nemesekkel, így el is vesztették a várat. A Dózsa György vezette parasztfelkelés után viszont jogi úton visszaszerezzék azt, sőt 10 települést is kaptak mellé. A Rákóczi-szabadságharc idején, 1704-ben pedig Tiege báró osztrák csapatai elfoglalták várat, majd kivonuláskor fel is robbantották.

A romos vár napjainkban is pazar látvány, ahogy a Torockó-hegyek előterében trónól. A rom mellől Torockószentgyörgy apró házai és a Székelykő sziklás barázdái tárul elénk.

Székelykő (2024)

A Torockóra érkező turista figyelmét elsőként a Székelykő látványa ragadja meg, amely 1128 méteres csúcsa rögtön meghódításra ingereli az ide érkező vándort.

A torockói szikla nevének eredete a tatárjárás idejére tehető, ugyanis az ostrom alól a falut a székelyek ide mentették fel, akik ennek fejében megkapták a hegytetőn akkoriban álló várat és annak környékét. A hegynek csak a Torockó felőli oldala áll meredek és vadregényes, a Csegez község felé eső oldal viszont lankásan emelkedik. Mégis a Székelykő legnépszerűbb túraútvonala a 2000-es évek elején, egy hatalmas esőzést követően megnyílt meredek és vadregényes, törmelékes hasadék.

A Székelykő három főcsúccsal rendelkezik: ezek a Várkő vagy Várszikla (ez a tulajdonképpeni Székelykő), a csegezi Geszteg és a hidasi Geszteg. Az itteni csúcsokra jellemző a nagyon változatos domborzat, és a különböző összetételű kőzettani elemek, mint például a mészkő, homokkő, konglomerátum és vulkanikus kőzet. A Székelykő páratlan növényvilággal is rendelkezik, ezek egyrésze csak az Ural hegyein és Szibériában fordul elő még.

A 1128 méteres szikla tetején gyeptakaróval borított, vulkanikus kőzetből felépülő hegyhát húzódik. A tetőről a torockói völgy, a torockószentgyörgyi várrom és maga a település rajzolódik ki.

Tótfalu (2024)

Felsőmarác határában találhatóak a tótfalusi dombok, ahol egykoron Tótfalu állott. A települést a Nádasd-nemzetség virágoztatta fel, a 16. században még kastélyt is építettek ide. A török időkben a kastélyt végvárrá alakították, amelyet az 1664-es hadjárat során a törökök elpusztítottak. A megmaradt uradalmat a 18. században majorrá alakították, de a rendszerváltás után ezt is felszámolták. Az egykori falu helyét napjainkban csak egy emléktábla és néhány régi épület maradványa jelzi a ligetes völgyben.

Ozorai Pipo vára (2024)

Tolna megye egyik legjelentősebb műemléke Ozorán található, ugyanis itt áll Magyarország egyetlen reneszánsz stílusban helyreállított várkastélya.

A patak fölötti dombon álló gótikus várkastélyt a firenzei kereskedőcsaládból származó Filippo Scolari építtette 1416 és 1423 között. Pipo - ahogy Magyarországon nevezték - a simontornyai várkapitány, Ozorai András lányát, Borbálát vette feleségül, így kapott engedélyt Zsigmond királytól a főúri rezidencia megépítésére. A szabályos négyzet alaprajzú épületet akkoriban várfal vette körül, a sarkait kerek tornyok erősítették, és a várárokban pedig a Sió vize folyt.

 Az épület belseje az itáliai paloták jellegét tükrözte, a belső udvaron még egy folyosó is futott körbe. A Pipo halála után a kastély feleségére szállt, aki végrendeletében a Hédervári Lőrinc nádorra hagyta. A Hédervári család az 1510-es években a várkastély egyrészét reneszánsz stílusban átépíttette. Ekkor készült az udvar földszinti folyosójának korlátos árkádsora, és az emeleti boltozatok famennyezete.A török 1545-ben ostrom nélkül foglalta el az épületet, amely 140 évig volt az Oszmánoké.

 

A török idők után, 1729 és 1733 közt herceg Esterházy Pál Antal építtette újjá a romos várat. Az uradalmi központ hivatallá váló kastélyt barokk homlokzattal látták el, az épület belső terei pedig stukkódíszítést és rokokó falfestést is kaptak. Az 1780-as években a várkastély főúri pompáját teljesen elvesztette, ugyanis magtárrá alakították. A II. világháborút követően az épület állami tulajdon került, és továbbra is gabonatárolóként használták.

Az ozorai vár helyreállítása 1981-ben kezdődött el, de csak végül 2015-re készült el. Napjainkban a felújított reneszánsz várkastélyban megtekinthető a belső udvar és az emelet termei is, ahol a hitvesi hálószoba, a díszes trónterem, a reneszánsz ebédlő, és a várkápolna látható. Ezen kívül egy állandó kiállítás mutatja be vár hat évszázadot átívelő, folyamatosan változó formáját és történetét.

Csobánc vára (2023)

grafika: csobancvar.hu

Csobánc vára a 13. században épült, neve török eredetű és jelentése pásztor. A vár első tulajdonosa a Rátót nembeli Gyulaffy család volt, ő idejükben szőlőt telepítettek és kőépületet emeltek a hegyre. A várat Kinizsi Pál parancsára erődítménnyé kezdték alakítani, ennek köszönhetően később egyik török ostrom sem tudta bevenni. Az 1700­-as évek elején osztrák császári kézre került erődött robbantásokkal pusztították el.
A mai romoktól lenézve csodás a kilátás nyílik a Balatonra, a Káli-medencére és a Bakony vonulataira is.

Kerka vár (2023)

A város keleti részén, a Kerka-patak partján áll egy 18. században barokk stílusúban emelet magtár, amelyet a hajdani itt álló vár anyagának felhasználásával emeltek.

A vár első említése Szent László idejéből való, ez idő tájt a király az itteni birtokot a Lendva várával együtt Haholt bánnak adományozta. A következő viharosabb évszázadokban többször cserét gazdát az erőd, s a török harcokban is fontos végvár volt, ugyanis Kanizsa eleste után Ausztriát védte a török támadások ellen. Eme vár adott helyett még 1570-ben Bánffi Miklós és Zrínyi Ilona lakodalmának is. Az épületet végül a hódoltság végén lerombolták, a 18. században pedig egy barokk stílusú, L alakú magtárat alakítottak ki köveiből.

A vár napjainkban magán kézben van és sajnos nem látogatható.

Többször felröppent már látogathatóvá tételének híre, de a vár ma is eladó.

Fehérkő vára (2023)

Kereki község legfőbb nevezetessége a Fehérkő várának romja, a 283 méter magas Várhegyen lévő maradványokhoz a zöld rom jelzés vezet fel.

Kereki településen egykoron keresztülvezetett az egyik legfontosabb kereskedelmi és hadászati útvonal Szlavónia, ennek védelmére épült Fehérkő vára. A szabálytalan alaprajzú, ellipszis alakú vár első okleveles említése 1336-ból való. A tégla erőd a századok során többször gazdát cserélt, és számos kisebb-nagyobb ostromot megélt. 1544-ben az erődítményt a magyar harcosok felrobbantották, hogy a törökök ne foglalhassák el. A vár ettől kezdve már nem épült újjá, a téglákat és a köveket lassan hordani kezdték a falusiak.

Az 1960-as évek elején a megmaradt romokat feltárták, és a még álló falakat megerősítették. Az ásatás során felszínre került több korabeli pénzérme, fegyverek és serlegek. 2022-ben biztonságos fa járdát építettek a vár köré, amelynek része egy kilátóterasz, ahonnan a kőröshegyi völgyhídra láthatunk rá.

Földvár (2023)

A Vaskút közelében található földsáncon egykoron egy cölöpvár álhatott, ugyanis erre enged következtetni az 1868-as ásatás során megtalált lyukak és gödrök. A földvár bejáratának két sarka valószínüleg vesszőből font kétsoros palánkkal volt megerősítve, a sarkokom pedig őrtorony vagy őrhely állt. A sáncból egy későbbi feltáráskor előkerültek még újkőkori, bronzkori, kelta, szarmata és Árpádkori kerámiák töredékek. A leletek alapján a sánc a római császárkori szarmata-jazig népek menedékhelye volt, akik a Dunán való átkelés követően letáboroztak itt, és feltehetően később őrhelynek használták.

Szegedi Vár és Kőtár (2022)

Szegeden állt az Alföld legnagyobb téglavára, amely olyan fontos történelmi eseményeknek volt a helyszíne, mint a szegedi béke vagy éppen a Hunyadi Mátyás királlyá megválasztásának előkészületei.

forrás: szegedma.hu

Szeged híres vára még a tatárjárás után épült. Legfontosabb szerepe a tiszai só kereskedelem biztosítása volt. A török pusztítás nem kímélte a vár épületeit sem. A megszállók kiűzése után II. József és a későbbi uralkodók börtönként használták az erődöt. Köveit az 1879-es árvíz után – királyi engedéllyel - elkezdték széthordani a belvárosi paloták építéséhez. A várból a felszínen - csak egy torony maradvány - a vízibástya, és a Mária Terézia-kapu maradt meg.

Napjainkra már csak a rakparti a rondella és a múzeum mögötti legfiatalabb rész marad meg hírmondónak egykori pompás erődből. Az utóbbit restaurálták és kiállítóhelyet alakítottak ki benne. Ebben az épületben láthatóak többek között a vár állandó kiállításai, amelyek több fontos történelmi eseményeket mutatnak be Szeged múltjából.

Mikó-vár (2022)

Csíkszereda egyik legfontosabb nevezetessége a Mikó-vár, ahol jelenleg a Csíki Székely Múzeum néprajzi gyűjteménye és a vár történetét bemutató kiállítás látható.

A várat Hídvégi Mikó Ferenc építtette 1623-ban, de a késő reneszánsz kori, négyszögletű olaszbástyás várkastély elsősorban lakhelyül funkcionált. 1661-ben Ali temesvári pasa török és tatár csapatai betörtek Csíkszeredára, és a várat a településsel együtt felégetté. A gazdátlan romokat 1716-ban gróf Stephan Steinville császári tábornok állíttatta helyre, aki egy katonai bázist alakitatott ki a város és a Gyimesi-szoros védelmére. Az erőd 1837-től egészen 1961-ig kaszárnyaként és katonai intézetként működött.

A Csíkszeredához kapcsolt Martonfalván található épületbe 1970-ben költözött be a Csíki Székely Múzeum, amely napjainkban is nyitva áll. A várkastélyban gazdag egyházművészeti és néprajzi gyűjteménye mellett, érdekes még a Mikó-vár történetét ismertető tárlat található. A vár mögötti kertben pedig egy mini skanzent rendeztek be, ahol csíki székely házak és székelykapuk láthatóak.

Rákóczi-vár (2022)

Gyimesbükk és Palánka között, a Tatros-folyó völgyében, a történelmi magyar országhatárnál magasodik Rákócziak itteni várának maradványai.

forrás: varak.hu

A Kő-orr nevű hegycsúcs tetején álló vár első említése 1626 körül datálódik, valószínűleg Bethlen Gábor építtette a völgyben futó kereskedelmi út és a határ ellenőrzése. A 18. század elején II. Rákóczi Ferenc örökölte meg a várat, aki megerősíttette. 1698-ban Rabutin osztrák tábornok foglalta el a várat, és ezt követően osztrákok újjá építették és ki bővítették az erődöt. A vár a 19. század közepéig volt használatban, ezt követően falai erőteljesen pusztulni kezdtek. 

A romok napjainkban szabadon látogathatóak, de 134 darab kőlépcsőfokot kel megmászni hozzá.

Székelytámadt vár (2022)

A régi olasz bástyákkal szegélyezett Székelytámadt várat vagy más néven Csonkavárat reneszánsz stílusban építették az egykori székelyudvarhelyi kolostor felhasználásával.

forrás: hrmuzeum.ro

A jelenleg romos állapotban lévő vár valószínűleg a 15. század végén, a volt ferences és domonkos rendházak helyén, annak köveiből épült fel. Az itt élő székelyek a várépítés ellen hevesen tiltakozni kezdtek, ezért II. Ulászló Báthory István vajdától elvette az épületet, és visszaadta a szerzeteseknek. János Zsigmond fejedelem azonban 1561-65 között leverte a székelyek és megerősített az erődöt, amely ekkor nyerte el mai formáját. A Szatmári-békét követően a várfalak egyrészét visszabontották, ezért kapta a mai, Csonkavár nevet.

Végül a Habsburg birodalom idején, 1706-ban az utolsó kuruc vezér, Pekry Lőrinc leromboltatta a várat. 1852-ben a város megvásárolta a romos erődöt és az épületek felhasználásával megépítette a ma is álló neoklasszicista stílusú Állami Főreáliskolát, amely tervezője Meiner Károly budapesti műépítész volt.

 

Segesvári vár (2022)

Az Erdélyben található Segesvári Vár az egyik leglátványosabb és legjobb állapotban fennmaradt középkori építmény a világon. Ezért 1999-ben várat az UNESCO védelmébe vette, azóta a világörökség része.

A város történelme II. Géza uralkodása alatt datálódik, ugyanis a király a 12. században szászoklat telepített a városba. Ők emeltek a század végén a település dombjára először kővárat a tártorok által lerombolt faerőd helyére. A 16. században a vára tornyokkal erősítettek meg, amelyeket a költségeket álló céhekről nevezték el. Az 1676-os tűzvész a várfalat és a tornyokat igen csak megtépázta, de az újraépítés után sikerült az erődöt, szinte az eredeti állapotára visszaépíteni.

Aki ellátogat ebbe a napjainkban is lakott középkori várba az biztos, hogy maradandó élménnyel gazdagodik. A macskaköves középkori utcák, a vár díszes tornyai, és a gótikus szásztemplomok látványa visszarepítenek bennünket a vár büszke múltjába.