Ősborókás (2026)

A Ladánybene külterületén a Gödörállásdűlőben található egy vadregényes homokbuckákkal tűzdelt ősborókás rész. A területen főként borókával, fehérnyárral, árvalányhajjal, galagonyával, csipkebogyóval, borbolyával és kökénnyel találkozhatunk.

A Ladánybene környékén lévő buckák közül kiemelkedik a Hosszú-halom a 136 méteres magasságával, amely megmászása után a tetejéről nyíló panorámát is élvezhetjük.

Madaras-tó (2026)

Ladánybene határában található a Madaras-tó, amelyen egykor gazdag, kiterjedt vízivilág telepedet meg. Manapság azonban csak nevében emlékeztett az egykoron itt élő, sokféle szárnyasokról.

Napjainkban a medret mézpázsitos gyep és szikes mocsár uralja. A terület nyugati és északi része azonban nyárfákkal és galagonyabokrokkal tarkított homokbuckás. A szikes mocsárban jellemzően lágyszárú olyan növényfajok telepedtek meg, mint a homoki csenkesz, a homoki kikerics, a kései szegfű, a homokviola, a homoki ternye, a deres fényperje, a pusztai kutyatej vagy a buglyos fátyolvirág.

Millenniumi emlékmű (2026)

A ladánybenei Polgármesteri Hivatal előtti park bejáratánál áll a Millenniumi hősi emlékmű, amelyet a háborúkban elesett helyi hősök emlékére állítottak. Az alkotást a lajosmizsei Vas Csaba készítette, és 2001-ben lett felállítva.

Ladánybenei keresztek (2026)

Ludányi-kereszt

Tóth-Bujdosó-kereszt, 1974

 

Mária-képfal (2026)

A ladánybenei katolikus templom szomszédságában ál egy különleges hangulatú Mária-képfal. Az ikonszerű ábrázolás hasonlóságot mutat a Barcsi dűlőben álló, 1912-ben készült Szent Mihály-emlékfallal.

Jézus Szíve (2026)

A ladánybenei Templomkertbe található egy Krisztus-szobor, amely 1998-ban lett felállítva.

Magyarok Nagyasszonya római katolikus templom (2026)

A település központjában található Ladánybene büszkesége az eklektikus stílusú római katolikus templom.

A ladánybenei Kovács Pál lelkész javaslatára kezdeték el a mai templom megépítését 1940-ben. Sajnos az építkezésbe a II. világháború is beleszólt, így csak 1948 novemberére készült el teljesen a templom. A Boldogasszonyról elnevezett új templomot dr. Pétery József váci megyés püspök szentelte fel.

2015-ben a templom nagy ajándékot kapott, ugyanis egy nagyméretű, faragott keresztutat adományozott Varga László. A fotóművész és népi fafaragó Dabason él, de Ladánybene szülötte.

Ladánybenei templomrom (2020)

Ladánybene határában több kurgán (kunhalom) is található, az egyikből került elő az a honfoglalás-kori sírlelet, amely a településről a Bene vitéz nevet kapta.

Az 1840-es években a Templomdűlőben került elő egy honfoglalás-kori sírlelet. A halom alatt lévő, a helyiek által már régóta emlegettet 12. századi templom egy téglából épített, félköríves szentélyű, kisméretű épület lehetett. A templomot kőből épített kerítőfal vett körül, s valószínűleg Bene temetőjét fogta közre.

A régészek 1982 és 1992 között újra birtokba vették a lelőhelyet, és az alapfalakat kibontották, a temető 541 sírját pedig feltárták. A sírokból viszonylag gazdag, késő középkori leletanyag került elő, főleg ékszerek, ruhadíszek és viseleti tárgyak. Az itt felszínre hozott leleteket napjainkban a kecskeméti Katona József Múzeum régészeti gyűjteményében őrzik.

Barcsay-kúria (2020)

A Kunbaracshoz tartozó, de már szinte Ladánybene határában álló Barcsay-kúria 1840-es évek környékén épült. 

Az épület első tulajdonosa Simon báró volt, aki meghonosította az ingatlan körüli birtokon a szőlőművelést. Később az épületet a bárótól nyerte el kártyán az erdélyi származású ügyvéd, báró Barcsay Andor. A második világháborút követően az üres épületet a helyi TSZ vette át, és munkáscsaládokat költöztettek be ide. 

2000-ben egy család vásárolta meg, és felújításba kezdett a birtokon, így született meg az épület mai arculata, jellegzetes kidomborítással és gipszdíszítésekkel.

A kúria környéke - bár nincs elzárva - de magánterület. Kérjük ennek maximális tiszteletben tartását!

Szent Mihály-emlékfal (2020)

A Szent Mihály-emlékfal Ladánybene szakrális múltjának egyik legrégebbi építészeti emléke.

Az emlékfalat 1912-ben állították a Barcsay birtokon, és a mennyei hadak nagy vezérét ábrázolja. A kegyhely az évek során több felújításon is átesett, de ezek során eddig még sikerült megőrizni az eredeti mű jellegét.

Erdő-hegyi geodéziai mérőtorony (2020)

Tatárszentgyörgy és Ladánybene határán terül a Turjánvidék egyik legszebb homokbuckása, az Erdő-hegy.

A bucka tetején álló tornyot a helyiek csak „kilátóként” szokták emlegetni, amely a maga 30 méterével állítólag az ország legmagasabb ilyen jellegű építménye. Sajnos napjainkban az építményben nincsenek meg a létrák, pedig tetejéről egykoron látni lehetett a Budai-hegyeket, Dunaújváros kéményeit és Kecskemétet is.

A „hegy” növénytársulata is kivételes, ugyanis a borókás, galagonyás és homoki gyepes társulásokat csak itt-ott töri meg néhány betelepülő faj. Az itteni sárga jelzésű turistaút pedig egy szép feketefenyves erdőben vezet a látnivalóhoz.

Templomdűlői iskola (2020)

A Templomdűlői iskola múltjához méltatlanul áll az út mentén, és az enyészetre vár. Az épület előtt látható keresztet pedig sajnos megfosztották egykoron a fém tolvajok a „méltóságától”.