Bonyhád


„Bonyhád (németül: Bonnhard) Tolna megye negyedik legnagyobb népességű települése, a Bonyhádi járás városa és központja. Gyakran nevezik A Völgység fővárosának. Az ókorban sok nép megfordult itt, de a letelepedés csak az államalapítás után kezdődött meg. Átmeneti időszakot az elnéptelenedéssel fenyegető török uralom jelentett. A város fejlődése a 18. században kezdődött meg. A magyarok és rácok (szerbek) mellé folyamatosan jöttek a németek. 1782-ben Bonyhád mezőváros lett. A város a Völgység központjává vált.


Bonyhád mai területén kelta kori régészeti leleteket tártak fel. Mint település kb. a 14. századtól létezik. Átmeneti időszakot az elnéptelenedéssel fenyegető török uralom jelentett.
Bonyhádon a 6-os főút mellett talált a XIV. században felhúzott gótikus templomot a török hadak rombolhatták le 1542-ben, valószínűleg felgyújtották. Idővel a falak köveit a kor szokása szerint egy részét elhordták, az alapokat pedig hordalékkal fedték be a századok. A félig kiásott romot kutatva a régészek rábukkantak a bronzharang darabjára, és XV. századi pénzérméket is találtak.
1782-ben megszerezte a mezővárosi címet. Bonyhádon a legkorábbi időkig visszamenőleg éltek együtt magyarok, szerbek (rácok), majd németek és zsidók. Később felvidékiek és székelyek is a város lakói lettek. Így együtt élt a városban katolikus, evangélikus, református és zsidó. 1872-ben Bonyhád újra község lett, majd 1903-ban nagyközség.
Bonyhád a két világháború között a legalapvetőbb nemzetiségi jogaiért küzdő németség és a kisebbség asszimilációjában érdekelt hatalom ütközetének egyik központi színhelyévé vált. A második világháborút követően a koalíciós kormány a cseh (Benes) és a szövetséges hatalmak nyomására a németek jelentős részének minden vagyonát elkobozta, őket pedig elűzte szülőföldjükről. Bodor György erdélyi származású pesti jogász telepített ide, a megüresedett sváb házakba Erdélyből székelyeket, ill. a Felvidékről (például Tardoskeddről) felvidéki magyarokat.
1973. január 1-jén csatolták hozzá Majost és Tabódot. Bonyhád 1977-ben kapott városi címet.” (wikipedia.hu)

Látnivalók, nevezetességek:
Zsinagóga ortodox
Zsinagóga neológ
Völgységi Múzeum
Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és iskolamúzeuma
Óvodamúzeum
Tűzoltómúzeum
Szecska-tó
Ermel-Vojnits család sírkápolnája
Sírkert, melyben Perczel Mór honvédtábornok nyugszik.
Gencsy-kastély, más néven 'zománcos' Perczel-kúria
Irgalmas Samaritánus Ispotály és Immaculata leányintézet
Az ország legmagasabb májusfája a maga 32 méterével.
Termálfürdő
Gótikus templom romja

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése