Pécs

"A festői szépségű Mecsek lábánál, Baranya megyénk székhelye, hazánk ötödik legnagyobb városa Pécs. Ókori nevén Sopianae. Hazánk délnyugati részén a horvát határ közelségében fekszik a Mecsek-hegység déli lankáinál, Budapestről autóval az M6-os és az M60-as autópályán közelíthető meg.
Pécs történelmi múltja az ókorra visszavezethető, számos ebből a korból származó nyomra, emlékre bukkantak a régészek. A 4. századból való feltárt ókeresztény temető építményeit az UNESCO Világörökségi Bizottsága 2000-ben fel is vette a világörökségek közé.
Pannonia provinciája, Sopianae városa Kr.u. az első században lett megalapítva a rómaiak által. Később már városi ranggal 8-10 ezren lakhatták az ókori települést. A 4. században, mikorra elterjedt a keresztény vallás, a hunok hódításai miatt meggyengült a rómaiak hatalma, majd avarok és szlávok költöztek a területre.

A középkorban épült fel Pécs székesegyháza. A várost Pécs néven legelőször 1235-ben jegyezték fel. Szintén a középkorra tehető a domonkos szerzetesek tevékenysége a városban, ahol az első dominikánus kolostor 1238-ban épült fel. Pécs kulturális fejlődése ez időtájban, nagyban köszönhető Janus Pannonius költőnknek, aki 1459-ben Pécs püspöke lett.

Nyári, városi hangulat
Azonban a törökök megszállása mindennek keresztbe tett. A várost a török csapatok több ízben is ostrom alá vonták, majd 1543-ban a hódítók teljesen elfoglalták Pécset, és egy keleti várossá alakították át. A templomokból dzsámik lettek, török fürdők, türbék épültek városszerte. Zrínyi Miklós 1664-ben megostromolta az oszmán lakta Pécs városát, de a várat nem sikerült bevennie. Buda után 1686-ban Pécs városa is felszabadult a törökök megszállása alól. A 150 éve török hódoltság után azonban a mai napig fennmaradtak az értékes építészeti emlékek, melyek Pécs jelképei lettek, úgymint a Gázi Kászim pasa dzsámija.

A törökök után lassan indult meg a város fejlődése, német és délszláv telepesek költöztek a városba. A tényleges megugrás a fejlődésben a 18. századra tehető, ekkor céhek alakultak és megindult a kereskedelem. A mezőgazdaság, a szőlőtermesztés virágzott, és kezdetét vette a kőszén bányászat is. Mária Teréziának köszönhetően Pécs 1780-ban szabad királyi várossá vált.
A 19. század újabb ipari és kulturális fejlődéseket hozott, ebben az időben lett híres az Angster orgonagyár, majd a Zsolnay porcelángyár. 1882-ben megnyitották a Budapest – Pécs vasútvonalat.

A 20. század világháborúi miatt Pécs fejlődése, ipara visszaesett, ám a II. világháború után olyan mértékű volt az előrehaladás, hogy Pécs hazánk egyik legjelentősebb ipari központjává vált. Főleg a bányászat és az építőipar büszkélkedett nagy sikerekben. Kulturális élete és turizmusa belendült. A Mecseki Parkerdő, az állatkert, a hajdani úttörővasút és a Misina-tető tornya vonzotta a kiránduló népeket.


A rendszerváltás Pécs gazdaságát is megborította, a munkanélküliség hatalmas méreteket öltött. Ám az utóbbi évtizedekben sok változást élt meg a település, egyre inkább a kultúra és a tudásközpontúság lépett az előtérbe. Így nem véletlen, hogy 2010-re Pécs nyerte el az Európa Kulturális Fővárosa címet. Az EKF projektjeinek keretében a város izgalmas megújuláson ment és megy a mai napig keresztül." (pecs.varosom.hu)


Nevezetességek, látnivalók:
Ágoston téri templom, Aradi vértanúk útja mellszobrai, Aranyos-kút, Assissi Szent Ferenc Szobra, Bábmúzeum, Barbakán, Berek Wakeboard és lovarda, Berényi kút, Cella Septichora Látogató központ, Cella Trichora, Csopor(t) Horda Galéria, Csukás-ház, Dominikánus-ház, Drótszamár Kerékpáros Kresz-park, Erdei kisvasút, Ferences templom, Ferhád pasa dzsámija, Feszület-Rétfalvi Sándor szobra, Francia Emlékmű, Gázi Kászim pasa dzsámija, Gránátalma Múzeumpatika, Gyugyi gyűjtemény, Gyugyi Gyűjtemény - Zsolnay kerámia kiállítás, Havas Boldogasszony Templom, Hittudományi főiskola, Hullámfürdő és Abay Nemes Oszkár Sportuszoda, Hunyadi János szobra, Idrisz Baba türbéje, Irgalmas rendiek temploma, Jakab-hegy, Jakováli Hasszán dzsámija és a Minaret, Kálvária, Király utca, Kodály Központ, Kossuth tér, Kortárs Galéria, Lakits-villa, Lenau Ház, Lyceum Templom,
Magasház, Malomvölgyi tavak, Marcipán múzeum, Martyn Múzeum, Mecseki Bányászati Múzeum, Mecsek-kapu, Tettyei Mésztufa-barlang, Mecsextrém Park, Megyeháza, Melegmányi-völgy, Memi pasa fürdője, Mindenszentek Temploma, Modern Magyar Képtár II, Művészetek és Irodalom Háza, Nagy Lajos Gimnázium, Nádor Galéria, Néprajzi múzeum, Ókeresztény sírkamrák, Oszlopos Szent Simeon Kápolna, Palatinus Hotel, Pálos templom és kolostor, Parti Galéria, Pécs Vasútállomás, Pécsi állatkert, Pécsi Egyetemi Könyvtár - Klimó Gyűjtemény, Pécsi lakatfal, Pécsi Nemzeti Színház, Pécsi pálos templom, Petrezselymes-kút, Pintér-kert (Arborétum), Planetárium, Postapalota, Püspöki palota, Régészeti Múzeum, Sétány, Sipőcz Ház, Szabó Marcipán Múzeum, Széchenyi tér, Szent Ágoston templom, Szent István tér, Szent József Templom, Szent Péter- és Szent Pál-székesegyház, Szentháromság szobor, Természettudományi Múzeum, Tettyei romok, Tévétorony és kilátó, Török kút, Tüke kút, Városfal, Városháza, Vasarely Múzeum, Vasváry-villa, Xavér Templom, Zsinagóga, Zsolnay Kulturális Negyed, Zsolnay Mauzóleum, Zsolnay Múzeum, Zsolnay Porcelánmanufaktúra, Zsolnay-kút, Zsolnay-szobor

térkép

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése